Ennek az elmélkedést könyvnek a célja kettős: kiemelni az elmélkedés tárgyának felbuzdulásra serkentő oldalát és a belőle meríthető gyakorlati alkalmazást. Minden elmélkedési könyv erre a kettős célra törekszik ugyan, de nem ezen a sajátos módon. Ez a könyv kimerítőbben foglalkozik a gyakorlati eszközökkel. Bizonyos fokozat szemmeltartásával alakítani igyekszik a jámborságra törekvő lelket. Az igazságok itt nem annyira mint megfontolásból leszűrt igazságok jelentkeznek, hanem inkább mint átélt igazságok. Maga Jézus, az Ő példája, érzelmei és szavai sugározzák reánk, isteni napként, a világosságot, meleget és életet.
Az első kötet úgyszólván kizárólag az Úr Jézus példáján keresztül szólnak hozzánk. Betlehemben és Názáretben Jézus még kicsiny ahhoz, hogy közölje velünk érzelmeit és gondolatait, azt azonban lehetővé teszi, hogy világosan és szívünket megindító módon felismerjük azokat. Velünk való kapcsolata már ebben az időben is mélységesen megfogja szivünket, de ez azért még nem barátság.
Később (a II és II. kötetben), mikor az isteni Mester harminc évének szépségében, szeretete csodáinak és varázsának ragyogásában jelenik meg előttünk, akkor majd tökéletes barátságot köthetünk vele: a tanítványnak és bizalmasnak a barátságát, mely az Ő részéről mindenekelőtt lelkének gazdag kiárasztásában nyilatkozik meg, majd véres áldozatokban adja bizonyságát és végül tökéletesen beteljesül, isteni életének közlésével lelkünkben és szent testével keblünkben. Akkor majd csatlakozhatunk hozzá, akár úgy, mint a galileai halászok, akik kíséretébe szegődtek, akár úgy, mint a szent asszonyok, akik szükségleteiről gondoskodtak. Elvegyülve ebben a kis csoportban, mi is hallgathatjuk majd, amit „Isten országáról” beszél, s velük együtt csodálhatjuk Őt. Érezhetjük, amint rajtunk is megpihen a tekintete úgy, mint ahogy rajtuk pihent, és eddig ismeretlen érzések remegtetik majd meg szivünket, melyet lassankint teljesen megnyer magának.
Ez a kötet egy-egy témát két-három részre tagolva dolgoz fel, mely részek azonban önmagukban is elégségesek egy elmélkedésre (lásd alább az egy-egy sorba írt elmélkedéseket). Ez a felosztás egyáltalán nem zavarja azokat, akik egyszerre akarják átvenni az egészet. Ők a különálló részeket úgy tekinthetik, mint egy összefüggő egésznek egyes pontjait. Az esti előkészület mindig az egész elmélkedésre szól, s azért az egyes részek különválasztása esetén az mindig újból átismétlendő.
Ennek a második kötetnek az elmélkedései:
1. Jézus búcsúzik Názárettől. Jézus úgy érez, mint mi; 2. A hely hatása; 3. Búcsú az emberektől
4. Jézus távozása. Jézus szépsége; 5. Fátyol nélkül; 6. Jézust szabad így magunk elé képzelnünk
7. A jövő látomása; 8. Elfojtott vágyódás
9. Jézus búcsúja Anyjától; 10. Mária szerepének feltárása
11. A távozás. Az alázatosság iskolája; 12. A Szűz Mária-tisztelet iskolája
13. Názárettől a Jordánig; 14. Egyedül az úton
15. Keresztelő Szent János. Áldozatos, penitenciás élet; 16. Imaélet; 17. Szent János Jézustól távol él
18. Jézus a bűnösök között; 19. Segítsünk Jézusnak az engesztelésben
20. Jézus megkeresztelkedik. Az igazságosság műve a megalázkodásban; 21. A megdicsőítés; 22. A vigasztalások
23. Jézus a pusztában. Miért megy Jézus a pusztába; 24. Lelkigyakorlataink
25. Egyedül a pusztában a magános Jézussal; 26. Gyónás Jézusnál a pusztában
27. A bűnbak; 28. Engesztelés a bűnbánat útján
29. A kísértés; 30. A sátán fortélyai; 31. Jézus győzelmének szépsége
32. Jézus nyilvános megjelenése; 33. Az első találkozás
34. Az első meghívás; 35. A meggyőző érv
36. Natánael Jézus előtt; 37. A kegyelemhez való hűség
38. A kánai menyegző; 39. Mária szerepének kinyilvánítása
40. Jézus feltűnést kerülő életének okai; 41. Jézus alkalmazkodik az Egyház körülményeihez és hozzánk
42. Jézus első útja Jeruzsálembe. A templomi árusok; 43. Az erélyes cselekvés órája; 44. Milyen esetek kívánják meg az ilyen közbelépést
45. Burkolt kinyilatkoztatás; 46. Az alázatos és bízó hit; 47. Isten dicsősége – Újraéledő szavak
48. Beszélgetés Nikodémussal; 49. Homályba burkolt igazságok; 50. Amit nem tudok; és miért?
51. Sikertelenség és irigység; 52. Szomorúságok, melyeket a jók okoznak; 53. Isteni óvószer
54. Jézus és a szamariai asszony; 55. A beszélgetés
56. A szamariai asszony (alkalmazás); 57. Jézus szomjának enyhítése erényeim és engeszteléseim által
58. A szamariai asszony. Az ellenvetések: „a kút nagyon mély…”; 59. Jézus válasza; 60. Jézus, az Isten ajándéka
61. Fedd fel életedet; 62. Lélekben és igazságban; 63. „A Messiás, a Krisztus én vagyok, aki veled beszélek”
64. Jézus tápláléka; 65. Szomorúság és öröm; 66. Jézus vonzóereje. Visszatérés Galileába
67. Jézust kiűzik Názáretből
68. Félreismert Messiás; 69. A megaláztatás telje; 70. Jézus megvédelmezése
71. A történtek hatása Szűz Máriában; 72. Vegyünk részt Szűz Mária fájdalmában
73. Megkönnyebbülés és öröm
74. Péter bárkájában; 75. Duc in altum
76. Az apostolok végleges meghívása; 77. A szeretet szerepe
78. Az alázatosság Isten terveit szolgálja
79. Egy nap Kafarnaumban. A zsinagóga; 80. Jézus megmutatja hatalmát a sátán fölött; 81. Simon-Péter házában
82. Csodák napja; 83. „Ő elvette betegségeinket és nyavalyáinkat hordozta”
84. Jézus imája; 85. Jézus önmagáért imádkozik
86. Jézus működése Galíleában. – Életének meghittebb része; 87. Jézus a mindennapi élet meghittségében; 88. Jézus és a környezete
89. A gyermekek Jézus körül; 90. Szent merészség
91. A betegeket gyógyító Jézus; 92. Lelki nyavalyák
93. Szent Máté. A meghívás; 94. A lakoma; 95. Jézus Szíve
96. Versengés a szeretetművekben
97. Isteni elnézés
98. Az inaszakadt; 99. A bűnök megbocsátása
100. A bélpoklos; 101. A bűn poklossága
102. Jairus leánya. A szerencsétlenség jó hatásai; 103. A Jézussal való érintkezés
104. A visszaadott gyermek; 105. A mennybe jutott gyermek
106. A lecsillapított vihar. A csoda önmagában véve; 107. A vihar, mint jelkép; 108. „Elveszünk!”
109. Egy másik szimbólum: a megpróbáltatott lélek; 110. Az aggályos lélek
Visszapillantás