Az áldozat, a Golgota nagy véres áldozata befejezés felé közeledik. Jézus szenved, haldoklik. És erre mintha hirtelen minden megváltozott volna. A fáradt, fájdalmas tekintetet édes megnyugvás váltja fel. Véghetetlen béke, lelkinyugalom, szeretet tükröződik arcán. „Beteljesedett” – mondja szent örömmel. Aztán felkiált: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” Lehajtja fejét és meghal…
Meghalt, de csak azért, hogy újraéljen. Leszállt a keresztről, de csak azért, hogy másoknak helyet adjon. Feltámadott, de csak azért, hogy általunk, velünk és bennünk újra és újra meghalhasson. Ez a kereszt és a Megfeszített története.
A kereszt áldozata mindennap ezerszer és ezerszer megújul a maga teljességében az oltáron. Krisztus, az örök Főpap, annyira szerette a lelkeket, akiket drága Vérével, halálával megváltott, hogy nem elégedett meg egy élettel, egy halállal, hanem minden egyes emberért, minden egyes lélekért külön-külön is meg akar halni. Meg is hal, titokzatos, de valóságos halállal. Az oltáron. A szentmisében.
És ez a kereszt és a Keresztrefeszített történetének első fejezete. De nemcsak ott. Az oltáron kivül is. Titokzatos, de valóságos halállal. A lelkekben. A szívekben. És ez a kereszt és a Keresztrefeszített történetének második és talán csodásabb fejezete. Hogy az Isten kereszten halt meg értünk, azt még értjük. Isteni Szíve isteni szeretettel, isteni találékonysággal istenit alkot. De hogy az ember is kereszten akarjon meghalni, – sőt egész életén át a kereszten akarjon élni, ez már az isteni szeretet csodája.
Pedig ez nem mese, nem legenda, nem középkori képzelet találmánya, hanem
valóság, élő, eleven valóság, a XX. század valósága, éppen úgy, mint az első
nagypénteké. Érdemes tehát bepillantani a kereszt és a keresztrefeszített
lelkivilágába, a szent kereszt királyi útjának legbensőbb titkába. Érdemes
megfigyelni azt az ezer és ezer kis vérpatakot, amely az istenszerető szívekből
forrásozva mindennap belefolyik a pap kezében felemelt szent kehelybe, hogy
Krisztus Vérével egyesülve hatalmas természetfeletti erő-, érték-, energia-,
kegyelemfolyammá dagadva kiáradjon és magával sodorja a kárhozat felé hömpölygő
hullámokból kiragadott lelkeket a boldog örökkévalóságba. Hogy mi is
belefolyjunk Krisztus Vérének szent folyamába. Hogy mi is megvigasztaljuk,
megengeszteljük, a Nagy Szenvedőt. És résztvegyünk a Megváltás, a Világmegváltás
isteni, szent Művében.
Jézus Szive által.
Jézus Szívével.
Jézus Szivében.
A könyv elmélkedései:
I. Krisztus keresztje (A Mester; Az Édesanya; A kőszikla; Az apostol; A többi).
II. A szemlélet elragadtatásában.
III Önmegtagadás (Ahonnét a kereszt vágya fakad; A Megfeszített követése; Külső önmegtagadás; Belső önmegtagadás).
IV. Engesztelés (Az engesztelés szelleme; Miért engeszteljünk?; A kereszt rajongóinak válasza; Alacoque Szent Margit; Íme, az Isten báránya).
V. Megváltás (Mi keresztünk szerepe a megváltásban; Apostoli áldozat; Vértanúság a lelkekért).
VI. Krisztussal együtt a kereszten.
VII. Szeretet.