1941-ben új kiadvány indult el Magyarországon, homlokán e két szóval: Papi Lelkiség. Emberi szemmel nézve vakmerő vállalkozás volt. A második világháború már javában dúlt, és az anyagi gondok egyre fokozódtak hazánkban is. A jövő is bizonytalanná vált. Másutt inkább csökkentették a hasonló kiadványok számát – Magyarországon pedig a szegedi egyházmegyeközi szeminárium lelkiatyja, P. Hunya úgy látta, hogy Isten akarata és a magyar papság lelki haszna sürgeti a kiadványnak elindítását.
Hunya Dániel látta, hogy az Egyház élete nagy lelki megújulás felé halad, és azt akarta, hogy a magyar katolicizmus és a magyar papság se maradjon el ettől a fejlődéstől. A papoknak is szükségük van egy lelkiatya szerető gondoskodására. Mintha csak megérezte volna, hogy közel az óra, amikor a „világ fejedelme” könyörtelen harcot fog indítani a magyar papság ellen, hogy megfossza őket a szeretettől, és gyűlölettel vegye körül őket, hogy pártokra szakadjanak és szétszóródjanak. Mintegy előre telíteni akarta a magyar papságot azzal a szeretettel, azzal a békességgel és egységgel, amelyet Jézus adott nekünk, amit a világ nem tud elvenni tőlünk. Talán nem vakmerő túlzás azt mondani, hogy olyan volt hazánk papjai életében a Papi Lelkiség kiadvány sorozata, mint az apostolok életében Jézus búcsúbeszéde az utolsó vacsorán, a szenvedés, a nagypéntek előtt. 1947 decemberében jelent meg a Papi Lelkiség utolsó száma, mert 1948 tavaszán már megkezdődött a katolikus nyomdák államosítása, a katolikus könyvek, kiadványok betiltása, az elfogatás, a kínszenvedés, a kálvária.
A sorozatnak 18 kötete jelent meg. Eleinte negyedévenként, az iskolaévet követve, a háború végén kimaradásokkal. Ez a kötet a sorozat 1942/43-as évben megjelent második (összesítve hatodik) száma. A kiadványok rovatai: 1. Lelki élet; 2. Jópásztori szellem; 3. Önképzés; 4. Egység; 5. Confiteor; 6. Liturgia; 7. Szerzetespap; 8. Magyar népünk papja; 9 Világiak a papokért; 10. Szeminárium; 11. Irodalom; 12. Dolgozatok.
A kiadvány főtárgya a papi fejlődés eszményei. Tartalma:
Annak nevében és szeretetében
Az eszmény pedagógiája
Eszményiségünk reális forrásai
Régi és új papi eszmény
A papi fejlődés kérdései
Lelki élet (Per Ipsum et cum Ipso et in Ipso; Min múlik?; Szalézi Szent
Ferenc lelkisége; Szent papok példája)
Jópásztori szellem (Szent lelkipásztorok hatékonysága; Papi
valóságérzék; Turchányi Sebestyén atya emlékére; Papi szívvel)
Önképzés (A papi önművelés eszménye; A falusi pap önképzése; Szentírásos
papi lelkiség)
Egység (Új Cluny kell; Az Unio Apostolica története, szervezete és
lelkisége. II. rész)
Confiteor (Valódi Megváltó és hamis megváltók; Lélekjárás orosz földön)
Liturgia (A zsolozsma és a papi életszentség)
Szerzetespap (A szerzetesi eszmény; Az életszentség kis ösvénye; Futunk
az Isten után. Levél)
Magyar népünk papja (Őrállás riadója; A nyáj a pásztorért; 1943 az
engesztelés éve)
Szeminárium (Kispapi fejlődés. III. rész; A kispapegység felé. Közösségi
tudatunk legmélyebb alapja; Ifjúsági mozgalmak világszerte; Reflexiók…;
Szerzetesek; Kegyelmi tőkék; Katonatábor (Kolozsvár); Énekeljünk korálist!;
Pályázat; „A kispapegység felé” íróinak)