Ember vagyok. Érzek, gondolkodom, örülök, szomorkodom, vágyakozom,
akarok, cselekszem. Van értelmem és van kezem. Értelmemmel kutatom a
végtelen világűr és az aprócska atomok világát. Keresem az igazságot.
Felötlik lelkemben az örökkévalóság és a végtelenség gondolata, és ezért
már semmi véges dolog nem tudja oltani szomjúhozásomat. Kezemmel
átalakítom a földkerekséget, teremtek kultúrákat, alkotok csodálatos
műalkotásokat, épületeket, szobrokat, képeket, teremtek csodálatos
zenedarabokat. Gyógyítok betegeket, segítek a rászorulókon. Alkotok
szerető, egymás boldogságának örülő emberekből álló közösségeket.
De ugyanakkor ember létemre gyűlölöm a másik embert, megölöm, tömegekbe
verődve folytatok gyilkos háborúkat, rombolom a természetet, kiirtok
állatfajokat, piszkítom a környezetet. Mintha csak az idő végzete
hajszolná az embert hol az egyik, hol a másik irányba.
A humanizmus olyan gondolatrendszer és cselekvésmód, amely az embert
helyezi központba.
A Jézus tanítását követő kereszténységben az ember, minden ember
végtelenül fontos.
A könyv fejezetei:
Szentírási gyökerek
Történeti alakulás
A keresztény humanizmus hét tétele (1. Lenni jó; 2. Minden ember Isten képmása, aki sérthetetlen jogokkal rendelkezik; 3. Szerető önátadás; 4. Képességeink fejlesztése; 5. Önfegyelem; 6. Jézus követése; 7. Készek vagyunk életünk odaadására)
A világrend jövőjének alternatívái (A kultúrkörök összecsapása vagy kultúrák közötti dialógus; Vallási éledés; Vallások, mint konfliktus-teremtők; A kereszténység esete; A kontroverzia szelleme; A nyugati posztmodern relativizmus; A dialógus kultúrája és az inkulturáció; Keresztény hozzáállás a 21. század küszöbén)