Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Müller Lajos: Aszkétika és misztika. II. Misztika
Fontos, korszerű igényeket szolgál Müller Lajos S. J., midőn az előzőleg megjelent Aszketikáját a Misztika kiadásával koronázta meg. Tudományos és gyakorlati szükségleteket elégít ki hatalmas arányú művével. Műve a katolikus életeszményt tudományosan megalapozó és kifejtő aszketika és misztika. A rohanó élet kénytelen megállni és figyelni – szentté- vagy boldoggáavatások, rendkívüli jelenségek (Konnersreuth) feltűnése alkalmával – oly mozzanatokra, melyeket a racionalizmus, pozitivizmus alig méltatott figyelemre. Az Egyházban virágzó misztikus élet azokat is érdekli, akiken hit nélkül is valóra válik Szent Pál jellemzése az istenkereső emberről; kik jóformán ki akarják „tapogatni”, „megtalálni”, érzékelni a természetmögötti, rejtett, szellemi világot (ApCsel 17,27) okkultizmussal, spiritizmussal, teozófiával. Ily környezetben szükség van fogalomtisztázásra, a keresztény misztika elhatárolására, megkülönböztetésére; szükség van a misztika elméletének és gyakorlati elveinek alapos kidolgozására.
Müller a misztikus élménycsoport jellemző tulajdonságait abban látja, hogy „természetfelettiek, rendkívüliek, magasztos ismeretet, szeretetet közölnek és valami módon a lelki érzékekkel tapasztalhatók”. Ebben a meghatározásban Müller a hangsúlyt a természetfelettiségre, rendkívüliségre veti.
Müller műve sokoldalú, alig van oly területe a misztikának, melyet ne tárgyalna vagy ne érintene. Foglalkozik a nem-keresztény és a hamis misztikával; alaposan ismerteti a szemlélődés állomásait, a misztika kísérőjelenségeit, nagy szakavatottsággal magyarázza, honnét erednek a tévedések a magánkinyilatkoztatásokban; útmutatást ad a szellemek megkülönböztetésére. Szép fejezetben szól az egyházi misztikának az élettel való kapcsolatáról. Néhány egészen modern misztikus életét ismerteti (Lucie Christine, Contardo Ferrini). Művét jó irodalmi összefoglalással és név- meg tárgymutatóval teszi használhatóbbá. Külön is kiemeljük azokat a fejezeteit, melyekben a lélekvezetőnek ad jó útmutatást. Nagy ereje az, hogy Keresztes Szent János és Nagy Szent Terézia tanítására támaszkodik. (Kühár Flóris)
A könyv tartalma két részre oszlik:
Első rész
Bevezetés a misztikába (A misztika neve és értelme; A misztika mint
tudomány)
A misztika forrásai (A Szentírás; A hagyomány [A próféták; A vértanúk; A
szüzek]; Egyházi hivatalos okmányok és határozatok; A tapasztalás)
A természetfeletti élet (A megszentelő és segítő kegyelem; A Szentlélek
ajándékai általában és azok célja; A Szentlélek egyes ajándékai [A bölcsesség;
Az értelem; A tudomány; A tanács; Erősség; A jámborság; Az Isten félelme])
A misztika lényege (A misztika meghatározása; Természetfelettiség; A
rendkívüli jelleg; A misztikus ismeret és szeretet; A háromféle kontempláció [Az
egyszerű kontempláció; A szerzett kontempláció; A beöntött kontempláció]; Egyéb
vélemények; A „lelki érzékek”; A misztikus lelki kötöttség; Szabályok a lelki
kötöttségre vonatkozólag; A testi kötöttség; Szeretet, öröm, fájdalom; A
misztikus homály)
Keresztes Szent János és misztikája (Az egyháztudós; Keresztes Szent János
élete; Jelleme; Művei; Tanítása; A misztikus szemlélődés lényeges elemei Szent
Jánosnál; A misztikus szemlélődés fejlődése Szent János szerint)
Irányzatok a misztikában (A hagyományos irány; Az újabb aszkétikus-misztikus
irány; Teoretikus-misztikus irány; Kísérletek a misztikának tisztán lélektani
alapon való magyarázatára)
Adottság és előkészület a gyakorlati misztikára (Természetes alkalmasság
[Temperamentum; Erényes élet; A szenvedélyek megfékezése; A teremtmények
rendetlen szeretetéből való kivetkőzés; Nagy szívtisztaság; A szóbeli és
közönséges elmélkedő imának és Isten jelenlétének buzgó gyakorlata; Vágy a
misztikus élmények után])
A misztikusok lelki vezetése (A lelkivezető; A lelkivezető szükségessége; A
lelkivezető tulajdonságai; Szükséges-e, hogy a misztikusok lelkivezetői
ugyancsak misztikusok legyenek? [A lelkivezetés módja. A lelkivezetés általában;
A lelkivezetés részletes szabályai; Misztikus olvasmányok])
A nem keresztény és hamis misztika (Miről tárgyalunk?; Természetes
misztika?; Nem keresztény misztika; Mohamedán extázis; Kínai misztika; A hindu
misztika [A lélekvándorlás]; Sadhu Sundar Singh [A hindu „misztikus”
jelentősége; Szentek, misztikusok, csodatevők az Egyházon kívül?; Sundar Singh
élete; A Sadhu „csodái” és szavahihetősége; A misztikus]; Az okkultizmus, mint
tudomány; A modern okkultizmus; A teozófia [A teozófia két korszaka, Blavatszkij
Helén (1831–1891); Besant Annie Wood (1847–1933); A teozófia hit- és
erkölcstana]; Antropozófia (Steiner Rudolf); A spiritizmus [A spiritizmus
története; A spiritizmus tana, a szeánszok; Az író médium és egyéb praktikák;
Természetes magyarázat; Csalás; A spiritizmus és a kereszténység; Egyházi
tilalom]; Christian science. (A „Keresztény tudomány” vagy másként „Tudományos
Egyház”); A Couéizmus; Antoine Lajos a nagy gyógyító, a „jelenkor prófétája”; A
„Lelki barátság”. (Amitiés spirituelles, Sédir Pál szektája); Az adventisták;
Freudizmus; A pietizmus; Ébredés (ébresztés, revivals); A quietizmus [Molinos
Mihály (1640–1696); Molinos téves tételei; Johanna Maria de la Motte, Guyon
asszony; Fénelon])
Második rész
A beöntött szemlélődő ima és annak fokozatai (A szemlélődés meghatározása; A
tökéletes és tökéletlen szemlélődés; A szemlélődésre való hivatottság jelei)
A tökéletlen szemlélődés fokai (Az összeszedettség [Az összeszedettség
gyümölcsei; A lelkivezető eljárása]; A nyugalmi ima [A lelkivezető eljárása]; A
szeretetittasság [A lelki szeretetittasság hatása; A lelkivezető eljárásmódja])
A tökéletes szemlélődés fokai (Az egyszerű egyesülés [Az egyszerű egyesülés
hatásai; A lelkivezető eljárásmódja]; Az eksztatikus egyesülés. Lelki eljegyzés
[Az eksztázis hatásai; Engedelmesség az eksztázisban; A természetfeletti és a
természetes „eksztázis”; Lelki élmények az eksztázisban; Lelki eljegyzés;
Tövisek a rózsatőn; A lelkivezető teendője]; A tökéletes egyesülés. A lelki nász
[A tökéletes egyesülés hatásai; A szív általszegzés])
A misztikát kísérő jelenségek (Általános tudnivalók; A kísérő jelenségek
valósága; A privát kinyilatkoztatásokban való hit; A természetfeletti szavak és
jelenések [Természetfeletti szavak. Részletkérdések; Látomások és
kinyilatkoztatások]; Stigmák (sebhelyek) [Történelmi hitelességük; A valódi
(természetfeletti) stigmák felismerése]; Felemelkedés (levitáció); Fénykör;
Illatok; Hosszú étlenség)
Tévedések az igazi vagy ilyennek tartott látomások és kinyilatkoztatások
körül (A tévedések forrásai [A kijelentés félreértése; A szent történetekre
vonatkozó látomások és kinyilatkoztatások apró részleteiben való naiv hit; Amit
az, aki a revelációt kapta, a magáéból hozzáadott; A leírók és kiadók által
ejtett hibák]; Biztosan hamis revelációk forrásai [Csalás; A fantázia; A
politikai jövendölések])
A szellemek megkülönböztetése (Fontos szerepe a misztikában; Tárgy; Mód;
Alany [A nők; A gyermekek]; Hatások és következmények)
A lelkivezető és a kísérő jelenségek (Kellékek az igazi misztikusban [az
alázatosság; az engedelmesség; hűség a szabályokhoz és a közös élethez; a lelki
béke; a cselekedetek és hajlamok tisztasága; a magatartás és szavak méltósága;
öröm a szenvedésben])
A szemlélődésre meghívott lelkek szenvedései (Általános tudnivalók; A
szemlélődésre hivatottak szenvedéseinek okai; A szenvedések tartama; Tévedések;
Külső szenvedések; A kísértések; Lelki szárazság [A lelki szárazság okai; A
lelki szárazság előnyei; A lelki szárazság ellenszerei; A lelki szárazság
fajai]; A szenvedéssel a boldogság is fokozódik; Az ördögi ostrom és
megszállottság [Az ördögi megszállottság])
A misztika és az élet (A misztikusok és a keresztény társadalom; Fink Mária
Bonaventura iskolanővér (1894. március 14. – 1922. március 26.); Lucie Christine
(1844–1908); Jaegen Jeremos (1841–1919) ;Contardo Ferrini (1859–1902))