Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Bangha Béla (össz.): A négyszázéves Jézustársaság
Az emlékkönyv, több szerző munkája, a négyszázéves Jézustársaság
jubileumi kiadványa, a Rend fennállásának 400-ik évfordulója alkalmából.
Loyolai Szent Ignác, a Rend alapítója gondviselésszerű férfiú volt
Krisztus Egyházában, aki Pampelona város védelmében történt megsebesülése
után elfordult a világ hiúságaitól és dicsőségétől, s egész életét
Krisztusnak s az Ő Egyházának szentelte. És miután manresai magányában
vezekléssel és elmélkedéssel, majd a párizsi egyetemen végzett
tanulmányaival felkészült nagy élethivatására: nemcsak személyes
apostolkodásával, hanem III. Pál pápától jóváhagyott agilis Rendjének
immár négyszázados munkásságával is szüntelen törekedett kitűzött
céljára, amely az egész világnak Krisztushoz való vezetése, Krisztus
Egyházának pedig erősítése, terjesztése és felmagasztalása. Ezért
Rendjével együtt segített az Egyházat befelé valóságos életszentséggel és
a tudományok mesteri művelésével megerősíteni, kifelé pedig a szent hit
elszánt védelmével s a hit szerint való élettel nemcsak eddigi keretei
között megtartani, hanem apostoli buzgósággal tovább is terjeszteni
Krisztusnak egyetemes és minden korban érvényes parancsa szerint:
„Elmenvén, tanítsatok minden népet, megkeresztelvén őket az Atya és Fiú
és Szentlélek nevében; tanítván őket megtartani mind, amiket parancsoltam
nektek.”
Ez a hatalmas tudományos munka gazdag történelmi forrásokra támaszkodva
részletesen leírja a Rend keletkezését, szervezetét, belső és külső
életének viszontagságait, csodálatos munkásságát és az Egyház, valamint
az egyes országok, nevezetesen Magyarország, sőt az egész emberiség
életére gyakorolt üdvös hatását. Ennek a sajátos célnak elérésére
kiválasztott sajátos eszközei: a megalkuvást nem ismerő sziklaszilárd
hit, amely a hit- és erkölcsi igazságokra vonatkozóan észszerű
engedelmesség a kinyilatkoztató Isten iránt; továbbá a hit szerint való
élet; Krisztushoz és Egyházához törhetetlen ragaszkodás; minden
vonatkozásban alapos tudományos felkészültség; nagyszerűen kiépített
iskola- és tanítási rendszer; egészen az önfeláldozásig menő
engedelmesség, ha kell, harciasság; minden korban és minden vonatkozásban
nagy egyéniségek kialakítása; végül az erősen centralizált belső
szervezetben és a kollektivitásban rejlő óriási erő, amely az egyes tagok
erejét és életkorát messze meghaladó feladatokra is bátran vállalkozik s
azokat becsülettel megoldja.
A kötet tanulmányai:
Hóman Bálint: Magyar jezsuiták
Bangha Béla: A Jézustársaság az egyház újkori fejlődésében
Hunya Dániel: A rendalapító: Loyolai Szent Ignác
Csávossy Elemér: A rend erőforrása: a szentgyakorlatok
Lányi Ede: A Jézustársaság szervezete
Hitter József: A jezsuita lelkiség
Gálffy László: A jezsuita szellem
Petruch Antal: A Jézustársaság mint tanítórend
Reisz Elemér: A Jézustársaság a missziók szolgálatában
Borbély István: A Jézustársaság és az egyházi tudományok
Bíró Bertalan: A Jézustársaság és a világi tudományok
Alszeghy Zsolt: A jezsuiták a magyar irodalomban
Hemm János: A Jézustársaság a szentség fényében