Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Zborovszky Ferenc: A keresztény bölcselet. II. kötet: Pszichológia
A keresztény bölcselet című kétkötetes munkának (az első kötete a „Természetbölcselet”) ez a második kötete. A szerző Donat S. J. hasonló című könyvét követi. A szeminárium növendékeinek az eredeti, latinul megjelent mű hivatalos tankönyv. Ez a magyar nyelvű változat nemcsak nekik szól, hanem elsősorban a művelt magyar közönségnek. Csakugyan, ez a kőnyv a lélektan problémáiról a keresztény világnézet alapján tájékoztatja az olvasót.
A keresztény világnézet szerint is az ember a teremtés koronája, központja és célja. Az ember testből és lélekből áll. Az anyagi és szellemi világ határán van, és a legbámulatosabb összhangban egyesíti magában az anyag és a szellemvilág csodáit. Az ember testénél fogva is a teremtés koronája. Az emberi test tele van a célszerűség és a törvényszerűség csodáival. Az emberi test szépsége azonban nem az antik szobrok néma, élettelen szépsége. Az ember élő szobor, amelynek legszebb szépségét, igazi méltóságát és értékét a benne lakozó lélek adja. Ez emeli őt a tér és az idő mérhetetlensége fölé, és ez teszi őt a teremtés központjává.
A lélek a gondolat szárnyalásával elszáll a világegyetem legszélső peremére is, amelynek távolságát csak a fényévek millióival lehet kifejezni, sőt elszáll ezen túl is még a lehetőségek világába is. A lélek emeli az embert az idő hatalma fölé. Az idő előbb-utóbb mindent legyőz. Minden előbb-utóbb a mulandóság örvényébe temetkezik. A lélekhez azonban nem ér fel az enyészet hatalma, mert a lélek élete örök.
A lélek életének és természetének ismertetése képezi e Lélektan tárgyát a következő beosztás szerint:
I. Élettani előismeretek (Az emberi test felépítése; Az idegrendszer; A tenyészeti élet)
II. Az érzéki élet (Az érzet mibenléte; A megismerő érzékek; Felújító [visszaidéző] érzékek; Az értékelő tehetség)
III. Az értelmi élet (Az értelem természete; A fogalmak eredete Fogalmaink visszaidézése az emlékezet útján; Az értelmi megismerés tárgya; Az értelem tevékenysége; A nyelv és a beszéd)
IV. A törekvési élet (A törekvés általában; Az érzéki törekvés; A szellemi törekvés; Az akarat szabadsága)
V. Az érzelmi élet (Az érzelem általában; Az érzelmek felosztása; Az érzelmek lefolyása és hatása; Az érzelmek szerve)
VI. Az élettani mozgások
VII. A készség
VIII. A lelki élet módosulatai és elváltozásai (A lelki élet egyéni módosulatai; A lelki élet mindenkinél fellelhető elváltozásai; Az okkultizmus; A lelki élet beteges elváltozásai)
IX. Az emberi lélek (A lélek természete; A lélek és a test egyesülése)
X. Az ember származása (Az egyes emberek eredete; Az ember származása; Az emberiség kora; Az emberiség faji egysége)