Az öregedő, jóságos Makuska Vendel körmöcbányai bádogos- és kovácsmester.
Két lánya és két fia volt, akik már felnőttek, otthagyták a szülői házat.
Most pedig örökbe fogadta az árva Annuskát, hogy felnevelje, és ő se
maradjon egyedül. Annuska gondosan ellátja a házat, és később szeretettel
ápolja Makuska bácsit. „Mostoha testvérei” elutasítják őt, féltékenyek
rá, az örökségüket féltik.
Amikor Makuska bácsi meghal, régi pénzeit, melyeket egész életében
gyűjtött, bár nem volt numizmatikus, a négy testvér azonnal magához
vette. Annuska nem kapott semmit, csak egy régi földgömböt, melyet
értéktelennek tartottak. A házból is mennie kellett.
Egy városbeli fiatalembernek, Kampós Károlynak megtetszett a szerény
Annuska, aki viszonozta érzelmeit. A két fiatal egybe akart kelni. A
mostohatestvérei „kisemmizték” Annuskát mindenféle örökségből, de az
értéktelennek tartott földgömb igazi kincset rejtett magában, ami nagy
értékű hozományt biztosított és még egy európai utazást is lehetővé tett.