Ebben az ifjúsági regényben vihart álló, barna kőszál áll előttünk. A
sportban és önfegyelmezésben megedzett Heini varázsa egymásután hódította
meg az olvasókat. A tömegember iszonyatos erővel kábítja el az embereket
s még inkább a kialakuló fiúkat. A meggyőződés csak mosolyt vált ki,
komoly tudással megalapozott világnézet, felfogás idejétmúlt ócskaság.
Jelszó kell! Vért pezsdítő tömegfelvonulásra áhítoznak és ez valami édes
mámorral részegíti meg a lelkeket. Az egyén megszűnik élni az óriási
gépezetben, a tömegben. Csak egyet lát, hogy a föld remeg az egységes
lépések alatt, hogy jobbra-balra társak hullanak el, de az oszlop, a gép
akadályt legázolva halad az ismeretlen cél felé.
A mámor hatása alatt még meg is halnak sokan és nem tudják, hogy
miért. Hisz idejük sem volt erről gondolkodni. Rádió, újság, mozi minden
nap újabb injekciókat adott, hogy a tömeg csak egyet lásson, csak egyet
akarjon, amit diktálnak neki. Ezért a legnagyobb bűn ez a kérdés: miért;
ezért nem szabad gondolkodni, ezért nem szabad véleményt alkotni.
Tömegnek csak egy kötelessége van, megtenni azt, amit eléje szabtak.
Egy ilyen tömegben, ostoba divatban, őrületben áll könyvünk hőse,
Heini. Neki nem lehet megszabni a cselekvést és gondolkodást azzal, hogy
mások is így tesznek, hogy most ez a divat. Neki nem érv, hogy kapsz
kenyeret, engedünk élni, de cserében nekünk adod az értelmed, az
akaratod. Hiába fenyegeti meg az osztály, hogy kiüldözik, hogy
kigolyózzák, ha be nem adja a derekát – nem tágít. Nem ijed meg és nem
enged, mert tudja, hogy neki van igaza. Már előre látja, hogy amikor a
mámor elmúlik, amikor a szenvedély már mindent felperzselt, akkor
társaiban fel fog törni a kérdés, mint a vulkán: Érdemes volt? Célt
értem? Egyáltalán volt-e célom?
A könyvben szereplő fiúk még nem felnőttek, de már az élet kapuját
döngetik. Különböző indíttatásúak. Éppen ebből a különbözőségből fakadnak
azok a kemény küzdelmek, amelyekben egymást figyelve alakulnak. Keresik
az örök miértekre a választ. Az osztálytársak szoros egymásmellettiségben
lesznek szolidárisak vagy ellenségek. A legnagyobb csatát önmagukkal
vívják azért, hogy szabadok és boldogok lehessenek.