Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Walter János: Napsugarak. Gondolatok az év vasárnapjainak és az Úr ünnepeinek szentírási szakaszaihoz
A könyv gondolatokat, elmélkedéseket nyújt az év vasárnapjainak és az Úr ünnepeinek szentírási szakaszaihoz a II. vatikáni zsinat előtti liturgikus rend szerint.
A könyv hosszabb címe Napsugarak a newcasteli kőszéntelepen. „Egy nyári vasárnapon, mondja el egy utazó, a newcasteli kőszéntelepen egy szamárcsordát láttam, amint a mezőn a nap sugaraiban sütkéreztek. Látszott rajtuk, hogy milyen nagy gyönyörűséget jelent nekik ez a szabad állapot. A közel álló suhanctól megtudtam, hogy az állatok egész héten a bányában tartózkodnak, de vasárnap világosságra hozzák őket, különben rövid idő alatt megvakulnának. Valamivel távolabb tőlük üdültek azok a munkások, akik egész héten át kormos levegőt szívnak, szennyes vízben járnak, nyirkos, huzatos tárnákban nélkülözve tengetik életüket. Hetenkint egy napi szabadság alatt a természet üdeségében, a napsugárban lesznek újra emberek. Az az. erő, amely sok-sok millió mérföldnyi távolságról jővén, a pázsit zöldjét, a rózsa bíborát és az egész tenyészélet teljességét adja, a munkásokat is új élettel tölti el.”
A mindennapi élet valóságos newcasteli kőszéntelep. Ha az ember csak ennek igavonója, ha megállás nélkül görnyed terhei alatt és őrlődik gondjai között, ha szünet nélkül a nagyvárosi élet szórakozásai tartják fogva vagy üzleti ügyek lebonyolításába temetkezik, eltorzul, mint a pincébe zárt növény s a lélek magasabb igényei úgy elcsenevészesednek benne, mint ahogy embervoltában elcsenevészesedik a folyton napsugár nélkül élő bányász. Az ilyen ember lelke kormos, gyűrött lesz, lelkének látóképessége az örökkévaló értékek iránt elgyengül, sőt teljesen elveszik. Ennek ellensúlyozására is kell a mindennapi életbe napsugár, amit az Egyház úgy közvetít, hogy vasár- és ünnepnap Tűztöldtől Grönlandig összegyűjti híveit, és felolvastatja előttük a napi szentírási szakaszokat. Egy év leforgása alatt felolvasásra kerül az egész katolikus hitrendszer összes igazságainak és az erkölcsi élet legfőbb zsinórmértékének szentírási alapja. A bennük foglalt mélységes gondolatok pezsdítő, elevenítő napsugárként hatnak, mint egy távoli és tisztább világ erőkészletének közvetítői, új, lelket öntenek a küzdőkbe, ellenszer kerül a hét munkájába, megpróbáltatásaiba és szenvedéseibe. Általuk valósul meg az apostol kívánsága: „Amik megírattak, a mi okulásunkra írattak meg, hogy az írásból merített vigasztalás és béketűrés által legyen reménységünk a győzelemre.” (Róm 15,4) A földi zarándok e szakaszokon keresztül lát a múltba, világosságuk mellett tekint a jövőbe. Velük mérlegeli kötelességeit és látja erőit és látja fokozásuk forrását.
Ez a könyv a vasár- és ünnepnapi szakaszokat nyújtja, s egyúttal ízelítőt ad a piarista hitoktatásból, amelyet a Rendnek Kalazanti Szent József szabályzatából származó gyakorlata és Nagy Szent Gergelynek szavai irányítottak: Aliis tunc recte praedicamus, si dicta rebus et exemplis ostendimus. Így elevenedik meg minden szentírási szakasz, hogy a természetfeletti élet igazságai a való élet példái révén és hasonlataival minél biztosabban a hallgatók lelkébe jussanak. E példákban az olvasó is megelevenedve látja a legkiemelkedőbb szentírási gondolatot. Megérzi a nagyvilágban a természetfeletti élet lüktetését. Megérzi a nagy igazságot, hogy ég és föld elmúlnak, de az Úr igéi el nem múlnak. S talán külön szolgálatára van azoknak, akik kedvezőtlenebb életkörülményeik miatt az Írás élő magyarázatát nem hallhatják, és így elesnének attól, hogy az írások vigasztalása és béketűrés által reménységük lehessen.