Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Vukov János: Loyolai Sz. Ignác lelkigyakorlatai
A lelkigyakorlatokat az ebben a könyvben található alakban elsőnek Loyolai Szent Ignác végezte a spanyol Manrézában. Amit ott átélt és tapasztalt, azt papírra vetette. Első fogalmazását idővel átsímítgatta, javítgatta és lelkének újabb értékes élményeivel toldotta meg. Így született meg az a kis, de tartalmas könyvecske, amelynek a címe Lelkigyakorlatok, és amely az évezredes keresztény életnek és aszkézisnek új formába való öntése és a gyakorlati életbe új módszerrel való átültetése.
Ez a könyv az úgynevezett „versio litteralis” latin változat hű fordítsa. A könyv nem klasszikus, gyönyörködtető olvasmány, mert igazi szépirodalmi értéke nincs neki, hanem elmélkedteti olvasóját; a legjózanabb aszkézis és miszticizmus klasszikus könyve. A különböző elmélkedési módok gyakorlatain kívül erősen imádkoztatja a lelkigyakorlatozót, végeztet vele lelkiismeretvizsgálatot, hogy megtisztuljon, és gyónásai jobbak legyenek, rávezeti az önismeretre, a rendetlen hajlamainak a felkutatására és beismerésére és azoknak rendszeres kiirtására a részletes lelkiismeretvizsgálat módszerével. Mindig és mindenütt az értelmi megfontolásból indul ki és így igyekszik az akaratra hatni, amelynek aztán sok munkát is ad. A természetes ész igazságait mindig figyelembe veszi és a természetfölöttinek a viszonyát a természethez úgy fogja fel, hogy a természetfölötti arra való, hogy megtisztítsa, megnemesítse és felemelje, nem pedig, hogy a legkisebb fokban is lerontsa a természetet. Annyira reális alapokon mozog és foglalkoztat, hogy ha betartjuk az utasításait és elfogadjuk az előírt vezetést, a veszedelmes illúziók szinte ki vannak zárva. Realitása abban is mutatkozik, hogy a reális hétköznapi élet rendezésére nagy súlyt fektet.
