A legtöbb aszketizmussal foglalkozó könyv főleg azt tűzi ki célul s abban merül ki, hogy a keresztény tökéletességre való törekvésre oktat, de aránylag kevés súlyt helyez annak megtanítására, hogy miért és miképpen kell Isten szent akaratán megnyugodnunk. De korunkban homályos és bizonytalan jövő elé nézünk, s a kor szelleme is túlrohanó, túlaktív, szinte többet követel az embertől, mint amire a Teremtő berendezte idegzetét. Innen aztán az a sok nyugtalanság, kedélybetegség, aggály és hisztéria, úgy a világban, mint a zárdák falai között.
Azért találta Müller Lajos Dom. Vital Lehodey: Le Saint Abandon című könyvét érdemesnek arra, hogy szabad átdolgozásban magyar nyelvre is átültesse. „Az Isten kezében” címmel legjobban fejezi ki a könyv tartalmát és célját. Igaz, adhatta volna címnek ezt is: „Szent közömbösség!” mert a „Lelkigyakorlatok” könyvének ezt a nagy gondolatát szinte teljesen kimerítve dolgozza fel. De mégis, az azonos tárgyat, anyagot valahogyan más szemszögből tekinti. Szent Ignácnál ugyanis a közömbösség átmeneti állapot, bizonyos lelki diszpozíció a jobb eszközök választására. Ez a ráhagyatkozás, önátadás azonban, melyről a könyv tárgyal, már maga a célhoz jutott tökéletesség az Istentől inaugurált, létesített, adott körülmények közt.
A könyv egyébként nem mond sok újat. Csaknem minden mondatát megírták már. A régi klasszikus szerzők, mint pl. Szalézi Szent Ferenc, Liguori Szent Alfonz és mások. Az illusztráció is, amely olvasását könnyűvé és élvezetessé teszi a „Szentek életéből” kerül ki. Ami új benne, az az összeállítás és az életre, nevezetesen a szerzetesi életre való gyakorlati alkalmazás. Olvasásával a lélek vigaszt és békét merít belőle, amelyet a világ nem, csupán Krisztus Urunk adhat meg, s amely nélkül alig lesz valaha bárki alkalmas a tökéletesség csúcsának elérésére.
A könyv tartalma:
I. Általános rész Bevezetés; Az Isten jelzés és tetszés akarata; Engedelmesség az isteni jelzés-akarattal; Az isteni Gondviselés (Hit a gondviselésben; Bizalom a Gondviselésben).
II. Részletes kérdések
Az isteni tetszésre hagyatkozás külső javakban (Szerencse és
szerencsétlenség; Általános és magán jellegű csapások; A gazdagság és
szegénység).
Az isteni tetszésre való hagyatkozás a test és lélek természetes javaiban
(Egészség és betegség; A betegség következményei; A test és lélek természetes
javai).
Az isteni tetszésre hagyatkozás becsületünkben s jóhírnevünkben (Becsület,
jóhírnév és megaláztatás).
Az isteni tetszésre hagyatkozás a lelkiélet lényeges javaiban (Az örök
üdvösség. A dicsőség élete; A kegyelmi élet; Az erények gyakorlata; Menekvés a
bűntől; A parancsok, evangéliumi tanácsok és szabályok betartása).
Isten tetszésére hagyatkozás a lelkiélet különös eszközeiben (Személyek;
Segédforrások; Áhítat és erénygyakorlat).
Az isteni tetszésre hagyatkozás belső szenvedésekben (Kísértések; Vigasz és
szárazság).
Az isteni tetszésre való hagyatkozás közönséges lelkiélet változatosságaiban
(A lelki béke; A különböző félelmek; Aggályok).
Az isteni tetszésre hagyatkozás a közönséges és magasabb imaéletben (A
misztikus és közönséges út; Változatosság a misztikus kontemplációban; Szent
halál és az Istennél való közbenjáró hatalom; Jézus Krisztus szeretete és
példája).