A Korda Könyvkiadó és Nyomda könyveinek archívuma
A szerző, ebben a munkájában legújabb cikkeit és tanulmányait teszi közkinccsé. Az évek, amikor Páter Varga ezeket a cikkeket írta, a szellemi zűrzavar és forrongás esztendei voltak. Hatalmas áramlatok szálltak szembe a régi keresztény hittel, egy új és jobb világot ígérve, de az ember célját és boldogságát csak erre a földre korlátozták. Aki tanítója, prófétája vagy lelkiatyja akar lenni ennek a fiatal nemzedéknek, annak fel kell vennie a harcot ezekkel az irányzatokkal szemben, és ezért a könyvnek is legfőbb, félelmetesen izgató és hatalmas témája „az istenország valósága a mai világban” és „az élet berendezése a keresztény törvény szerint”.
Friss erő és magával sodró lendület árad ennek a munkának minden sorából. Nemcsak stílusa eleven, hanem a felvetett kérdések időszerűsége és a valóságos életre irányuló gondolatai is. A kötet írásai nem alkotnak összefüggő tanulmányt, mégis ki lehet emelni eszméket, amelyek a szerző mondanivalójának legfontosabb gondolatait alkotják.
A gonoszság hatalmával és titkával való találkozás. Az a meglátás, hogy a mai világ benn van a „sátán rostájában”, közelebb hozza számunkra azt az igazságot, hogy az ember sorsát nemcsak anyagi, földi erők kormányozzák. Ha most sátáni erők folynak be a világ történelmébe, ezt legyőzni, boldog emberies életet élni szintén csak emberfeletti erők segítségével lehet.
Visszatérő gondolat a munkában az igazi kereszténység tartalmának megismertetése és elfogadtatása. Sürgeti az eredményes Actio Catholica érdekében is a katolikusok vallási műveltségének fejlesztését. Erős és eleven hitet lehet csak szembe állítani minden más meggyőződéssel. Mivel mi birtokában vagyunk a problémákat megoldó igazságoknak, azért idézi ismételten a Szentszék megnyilatkozásait, és annál fájdalmasabb a szemrehányása, hogy nem követtük a pápa útmutatásait.
Páter Varga nem az elméleti tudomány embere, hanem a gyakorlati kereszténység apostola. Látja, hogy Isten országa ellen szociális köpenyben támad a világforradalom, s ezzel szemben nem elméleti fejtegetéseket, hanem keresztény életet kell állítani. A szociális kérdés megoldatlansága idézte elő az „evangélium botrányát” és ezért apostoli bátorsággal fog hozzá a kapitalizmus bírálatához is.
Varga páter írása sajátosan magyar. Különösen a szociális kérdés megoldásáról írott valamennyi fejezetében benn ég a magyar föld népének minden gondja és szegénységének sebe. Legfőképpen pedig a nagy magyar gond árnyékolja be a család sorsáról és megmentéséről szóló fejezeteit, amit nagyon találóan magyar létkérdésnek nevezett el.
A szélsőséges és téves eszmék forgatagában csak az a „harmadik álláspont” lehet helyes, amit Varga László a szélsőségek között is hirdet. Nem ajánl gazdasági programokat, ami a szakember dolga, de többet tesz ennél, mikor a keresztény emberek lelkiismeretét akarja a halálos közönyből felrázni a keresztény tanító és apostol legnagyobb feladatával. (Péterffy Gedeon)
A könyv írásai: I. A forradalommal szemben A kereszténység mint szociális hatalom (Magyar Kultúra 1939) Evangélium és forradalom (Magyar Kultúra 1937) A Rerum Novarum évfordulóján Fölösleges kérdések? (Magyar Kultúra 1937) Tartozunk a munkásságnak! (Magyar Kultúra 1937) Magyar muzsikok a Tiszaháton (Magyar Kultúra 1936) Gazdagok és szegények, akik nem tudnak találkozni Mozgolódás a bolsevizmus ellen (Magyar Kultúra 1936) Az új vörös taktika tanulsága (Magyar Kultúra 1936) II. Keresztények és szocialisták A szocializmus eredményei A szocializmus a tudomány mérlegén A szocialista világnézet és a kereszténység A szocializmus erkölcsisége A jövő társadalma A kapitalizmus végleges bírálata A szakszervezetek igazi hivatása A keresztény társadalom felelőssége és feladatai III. Társadalom és gazdaság Az igazságos ár a mai közgazdaságban (Magyar Kultúra 1941) Közigazgatástudomány és államreform (Magyar Kultúra 1938) Magyar közösség szervezése a háborúban (Új Nemzedék 1941) Az álláshalmozás mint erkölcsi kérdés (Magyar Kultúra 1938) Az állam értéke (Egyházi Lapok 1941) Ember az államban (Magyar Kultúra 1941) Egy mozgalom elindulásához (Magyar Kultúra 1940) A harmadik álláspont (Magyar Kultúra 1941) A nagy per (Magyar Kultúra, 1938) IV. A magyar létkérdés A család az állam életében (Magyar Kultúra 1937) A család szociális jogai a társadalomban Magyarból a sok is kevés!