Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Varga János: Katolikus dogmatika világi hívek számára – I. Alapvető dogmatika
Ma „új próféták” támadnak. Új Istent, új hitet, új erkölcsöt hirdetnek. „Boldogítják” vele az emberiséget. S az emberiség olyan hiszékeny! Olyan könnyen lépre csalható! Miért? Egyrészt azért, mert lelke mélyén érzi az Isten és boldogság után való vágyat, mit a Teremtő oltott bele; másrészt meg azért, mert a katolikus hitben való járatlansága, az igaz vallás ismeretének hiánya űrt hagy lelkében, s ezt az űrt valamivel ki kell töltenie. Kitölti azzal, amit kap. Ha jót kap, jóval, ha rosszat kap, rosszal. Sokszor még jó katolikusoknál is ez a helyzet. Vallásosak ugyan, de nem meggyőződésből. Ha megkérdeznők tőlük: Mit is hisztek ti voltaképpen, és miért hiszitek, amit hisztek? – bizony kevesen tudnának határozott választ adni. A válasz legtöbbnél homályos sejtés maradna. Így aztán nem csoda, ha híveink nagy része nem igazi katolikus; nem csoda, ha életük sok pontban nem egyezik hitükkel. Hisz valójában nincsenek tudatában vallásuk tanításának! S nem csoda, ha az új pogányság szele vagy vihara jelentékeny hányadukat ledönti lábukról. Nem csoda, ha nem tudnak hitükért áldozatot hozni: hisz nem ismerik, milyen drága kincsük van a katolikus hitben!
Ennek a Dogmatikának célja az, hogy a katolikusok kezébe olyan könyvet adjon, mely pótolja a hit megismerésének hiányait. Ha nem ismerjük, milyen csodálatos, isteni gazdagság birtokosává tesz bennünket a hitünk, nem nagyon törjük magunkat utána. Könnyen eldobjuk magunktól. De ha ez az érték belevilágít elménkbe-lelkünkbe, ahogy a lobogó tűz világít bele a szemünkbe, akkor – életünket is szívesen adjuk cserébe hitünkért, annak megfoghatatlanul csodás gazdagságáért! A dogmatika csodás gazdagságából csak azokat a részeket hozza, melyek világi hívőket is érdekelnek. A Dogmatika ugyanis kifejezetten laikusok, nem pedig teológusok számára készült. Világosan akarja adni a hitigazságokat. Nem elvontan, hanem lehetőleg példákkal megvilágítva, hogy megértésük ne legyen túlságosan nehéz s így az olvasók szívesen elmélyedjenek azokba. De egyben alaposat is akar nyújtani. Egészen a mélyre kíván hatolni: sziklaalapra építeni.
A könyv öt felosztásban tárgyalja az alapvető dogmatikát a következők szerint:
I. rész: A bölcsészet tanítása Istenről (Theodicea)
Isten létezésének érvei; Modernista tan; Megismerés és bizonyítás közt levő
különbség; Átmenet
II. rész: Egyháztörténelmi bevezető
III. rész: A négy evangéliumról
1. tétel: Mai négy evangéliumunk szövegét a kódexekből, fordításokból és
idézetekből állították össze
2. tétel: A kódexek szövege teljesen egyezik az eredeti négy evangélium
szövegével
3. tétel: Az eredeti evangéliumok a történeti valóságot írják le
IV. rész: A kinyilatkoztatásról és igaz vallásról
1. tétel: Ha Isten tudtunkra adja, milyen módon kell Őt tisztelnünk,
kötelesek vagyunk ezt az istentiszteleti módot elfogadni és betartani
2. tétel: Lehetséges, hogy Isten akár természetes igazságokat, akár
értelmünket meghaladó igazságokat közöljön velünk, miket el kell hinnünk.
Másszóval: lehetséges a tételes vallás, éspedig az olyan tételes vallás is, mely hittitkokat tartalmaz
3. tétel: Hogy Isten tényleg kinyilatkoztatott-e valamit, azt isteni jel,
vagyis csoda által tudjuk
4. tétel: Krisztus is csodák által bizonyította be, hogy Isten Követe
5. tétel: Krisztus isteni követségét minden csodánál ékesebben hirdeti saját
feltámadása
6. tétel: A kereszténység csodálatos elterjedése is bizonyítja Krisztus
isteni küldetését
V. rész: Krisztus egyházáról
1. tétel: Az Egyház Krisztus elgondolása szerint a világ végéig fejlődik;
társadalomba tömörült emberekből áll; a világ minden népét magában foglalja
2. tétel: Krisztus Egyházát szervezett társaság formájában alapította meg
3. tétel: Krisztus Egyházának kormányzati formát is adott, éspedig
arisztokratiko-monarchikus, vagyis hierarchikus formát
4. tétel: Krisztus Szent Pétert az egész Egyház és az apostolkollégium
fejévé tette
5. tétel: Az Egyháznak Péter halála után is van feje s lesz is mindig, amíg
az Egyház állni fog
6. tétel: Péter utóda, az Egyház feje a római püspök, vagyis a pápa
7. tétel: Krisztus igaz Egyházának egységesnek kell lenni.
8. tétel: Krisztus Egyházának általánosnak kell lenni
9. tétel: Krisztus igaz Egyházának apostolinak kell lenni
10. tétel: Krisztus igaz Egyházának szentnek kell lenni
11. tétel: A protestáns egyház nem lehet Krisztus igaz Egyháza
12. tétel: A görög keleti szakadár egyház nem lehet Krisztus igaz Egyháza
13. tétel: A római katolikus Egyház Krisztus igaz Egyháza
14. tétel: Krisztus tanító hatalmat adott Egyházának
15. tétel: Ma ezt a tanító hatalmat az Egyházban a püspökök gyakorolják
16. tétel: A pápa egyedül is tévedhetetlen
17. tétel: Az Egyház célja az, hogy Krisztus megváltói tevékenységét
folytassa, ezáltal a lelkeket megszentelje s az örök üdvösségre elvezesse
18. tétel: Az örök boldogság elnyeréséhez szükséges, hogy az ember a
katolikus Egyház tagja legyen
19. tétel: A papságnak és világi hívőknek egymáshoz való viszonya az
Egyházban
20. tétel: Krisztus, a Szentírás tanúsága szerint, az Egyházhoz viszonyítva
annak Feje, a Szentlélek pedig az Egyháznak, Krisztus titokzatos testének Lelke