Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Szeghy Ernő: A belső várkastély kapuja. Gondolatok az imáról
Szeghy Ernő karmelita atya kis kolostori közösségnek szánta művét, ez magyarázza meg azt a páratlanul bizalmas és meleg hangot, amit használ, és azt a fesztelen közvetlenséget, amellyel nehéz és itt-ott kényes tárgyáról elbeszélget.
Az imádságnak különböző módjairól, a lelki élet rendes és rendkívüli jelenségeiről, erényekről, általában a léleknek Istenhez és a szentekhez való viszonyáról oly világosan, oly természetesen beszél, hogy nemcsak szerzetesek és papok, hanem mélyebb lelki életre törekvő világiak is a legnagyobb haszonnal olvashatják e könyvecskét. Módszere nem száraz, elvont, hanem csupa élet. Az elméletet pompás hasonlatokban vagy az életből vett példákban adja, a szabályt pedig megtörtént eseményekből vonja le. A szerző biztos tudással és nagy gyakorlati érzékkel oldja meg a legnehezebb kérdéseket. Olyan alázatosan mondja el néha korábbi tévedéseit, olyan egyszerűen közli az önmagán és másokon szerzett tapasztalatait, mintha csak négyszemközt beszélgetne. S ezért előadása színes és érdekes, úgyhogy e könyv olvasását alig lehet abbahagyni.
Akinek csak némi érzéke van a lelki élet kérdései iránt, az a legnagyobb érdeklődéssel és valóságos lelki gyönyörűséggel fogja forgatni.
A könyv elmélkedései az imáról:
1. Az ima általában
2. Az ajakima
3. A szentmisehallgatás
4. A breviárium
5. Az elmélkedés
6. A misztikus szemlélődés
7. A mi hivatalunk
8. Az együttlét imája
9. A kitartás imája
10. A lobogó szeretet imája
11. Az isteni napfürdő
12. A Grignon-féle rabszolgaság imája
13. Az angyalokhoz és a szentekhez intézett ima
14. Az erénygyakorlat imája
15. A szenvedés imája
16. Az élénk elképzelés imája
17. Az elragadtatás
18. Látomások és hallomások
19. Testtartás az imában
20. A szórakozottság
21. Az aszkétagőg átka
22. Hamis hangok
23. Az ima meghallgatása
24. A sátán szerepe az imaéletben