Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Senkár Lajos: Az istenképiség teológiája
Az istenképiség: az ember lényegi sajátossága, mely abból következik, hogy Isten a saját képére és hasonlóságára teremtette őt (Ter 1,26). Az istenképiség jele az emberben a szellemi lélek, a teremtményi szabadság és az emberi méltóság. A könyv a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány Egyetem hittudományi karának dogmatikai szemináriumában készült doktorátusi értekezés (Schütz Antal irányítása alatt).
Az értekezés két részből áll, a következő felosztással:
A képiség elmélete (1. A képiség jelenségtani vizsgálata; 2. A képiség jelentősége; 3. A képiség értelme)
Az istenképiség teológiája I. Istenképiség a Szentháromságban (4. Az istenképiség; 5. Képiség az isteni lényegben; 6. A képiség személyi hordozói az Istenségben; a második isteni személy képisége; 7. Az Atya és a Szentlélek képiség-jellege; 8. A képiség értelme az Istenségben) II. Teremtményi (természeti) istenképiség (9. Istenképiség a teremtményekben (általában); és az Istenség mint a teremtményi képiségek ősmintája; 10. Az emberi istenképiség jelentősége; 11. Az emberi istenképiség alapjai; 12. Természeti istenképiség az emberben; 13. Ember, angyal és anyagiság az istenképiség világánál; 14. Az ember természeti istenképiségének ősmintája a második isteni személy és a Szentháromság) III. Természetfeletti istenképiség (15. Természetfeletti istenképiség az emberben; 16. Természetfeletti istenképiség hatóerők szerint; 17. Az istenképiség eltorzultsága; 18. A misztikai élet istenképisége; 19. Az üdvözültség istenképisége)