1941-ben új kiadvány indult el Magyarországon, homlokán e két szóval: Papi Lelkiség. Emberi szemmel nézve vakmerő vállalkozás volt. A második világháború már javában dúlt, és az anyagi gondok egyre fokozódtak hazánkban is. A jövő is bizonytalanná vált. Másutt inkább csökkentették a hasonló kiadványok számát – Magyarországon pedig a szegedi egyházmegyeközi szeminárium lelkiatyja, P. Hunya úgy látta, hogy Isten akarata és a magyar papság lelki haszna sürgeti a kiadványnak elindítását.
Hunya Dániel látta, hogy az Egyház élete nagy lelki megújulás felé halad, és azt akarta, hogy a magyar katolicizmus és a magyar papság se maradjon el ettől a fejlődéstől. A papoknak is szükségük van egy lelkiatya szerető gondoskodására. Mintha csak megérezte volna, hogy közel az óra, amikor a „világ fejedelme” könyörtelen harcot fog indítani a magyar papság ellen, hogy megfossza őket a szeretettől, és gyűlölettel vegye körül őket, hogy pártokra szakadjanak és szétszóródjanak. Mintegy előre telíteni akarta a magyar papságot azzal a szeretettel, azzal a békességgel és egységgel, amelyet Jézus adott nekünk, amit a világ nem tud elvenni tőlünk. Talán nem vakmerő túlzás azt mondani, hogy olyan volt hazánk papjai életében a Papi Lelkiség kiadvány sorozata, mint az apostolok életében Jézus búcsúbeszéde az utolsó vacsorán, a szenvedés, a nagypéntek előtt. 1947 decemberében jelent meg a Papi Lelkiség utolsó száma, mert 1948 tavaszán már megkezdődött a katolikus nyomdák államosítása, a katolikus könyvek, kiadványok betiltása, az elfogatás, a kínszenvedés, a kálvária.
A sorozatnak 18 kötete jelent meg. Eleinte negyedévenként, az iskolaévet követve, a háború végén kimaradásokkal. Ez a kötet a sorozat tizenhatodik száma, mely az 1944/47-es évben jelent meg. A kiadványok rovatai: 1. Lelki élet; 2. Jópásztori szellem; 3. Önképzés; 4. Egység; 5. Confiteor; 6. Liturgia; 7. Szerzetespap; 8. Magyar népünk papja; 9 Világiak a papokért; 10. Szeminárium; 11. Irodalom; 12. Dolgozatok.
A kiadvány főképpen a jellemi kiteljesedéssel foglalkozik. Tartalma:
A biotheizmus embere
A valódi élet embere
Lelki élet (A Lélek papi harsonája; Felsőbbrendű öntudat; Az akaraterő
művészete)
Jópásztori szellem (Prohászka főpásztori buzdításai lelkészkedői
papságahoz; Papok és társadalmi életforma; Amerikai katolikus papok)
Önképzés (Okulás és vigasztalás; A korszerű tudás)
Egység (Kegyelmi egység. II. rész; Szociális papi egység)
Confiteor (A papi munka időszerű kérdéseiről)
Liturgia (Pax Christi. A béke eszméje a Római Misekönyvben; Népünk
liturgikus nevelése)
Szerzetespap (A szegénység szelleme; A Kármel imája)
Kispapegység. (Ignatius, vir unitatis; Párbeszéd az egységről…;
Dícsérjétek az Urat!; Lelkiség; Önképzés; Apostoli élet; Életünk)