A Korda Könyvkiadó és Nyomda könyveinek archívuma
1941-ben új kiadvány indult el Magyarországon, homlokán e két szóval: Papi Lelkiség. Emberi szemmel nézve vakmerő vállalkozás volt. A második világháború már javában dúlt, és az anyagi gondok egyre fokozódtak hazánkban is. A jövő is bizonytalanná vált. Másutt inkább csökkentették a hasonló kiadványok számát – Magyarországon pedig a szegedi egyházmegyeközi szeminárium lelkiatyja, P. Hunya úgy látta, hogy Isten akarata és a magyar papság lelki haszna sürgeti a kiadványnak elindítását.
Hunya Dániel látta, hogy az Egyház élete nagy lelki megújulás felé halad, és azt akarta, hogy a magyar katolicizmus és a magyar papság se maradjon el ettől a fejlődéstől. A papoknak is szükségük van egy lelkiatya szerető gondoskodására. Mintha csak megérezte volna, hogy közel az óra, amikor a „világ fejedelme” könyörtelen harcot fog indítani a magyar papság ellen, hogy megfossza őket a szeretettől, és gyűlölettel vegye körül őket, hogy pártokra szakadjanak és szétszóródjanak. Mintegy előre telíteni akarta a magyar papságot azzal a szeretettel, azzal a békességgel és egységgel, amelyet Jézus adott nekünk, amit a világ nem tud elvenni tőlünk. Talán nem vakmerő túlzás azt mondani, hogy olyan volt hazánk papjai életében a Papi Lelkiség kiadvány sorozata, mint az apostolok életében Jézus búcsúbeszéde az utolsó vacsorán, a szenvedés, a nagypéntek előtt. 1947 decemberében jelent meg a Papi Lelkiség utolsó száma, mert 1948 tavaszán már megkezdődött a katolikus nyomdák államosítása, a katolikus könyvek, kiadványok betiltása, az elfogatás, a kínszenvedés, a kálvária.
A sorozatnak 18 kötete jelent meg. Eleinte negyedévenként, az iskolaévet követve, a háború végén kimaradásokkal. Ez a kötet a sorozat harmadik száma, mely az 1941/42-es évben jelent meg. A kiadványok rovatai: 1. Lelki élet; 2. Jópásztori szellem; 3. Önképzés; 4. Egység; 5. Confiteor; 6. Liturgia; 7. Szerzetespap; 8. Magyar népünk papja; 9 Világiak a papokért; 10. Szeminárium; 11. Irodalom; 12. Dolgozatok.
Ennek a kiadványnak a főtárgya a papi aszkézis. Tartalma: „Caritas Christi urget nos.” Az Egyház tanítása a papi aszkézisről Az ősegyház fölfogása a vértanúságról Szentek aszkézisének eredetiségei és mélységei Lelki élet (Aszkézisünk „szellem és élet”; A papi lelkiség felé; A pap hite. II. rész; Kegyelem és aszkézis; A lelki összeszedettség; Angelus Silesius párverseiből) Jópásztori szellem (Don Bosco nyomán; Egyszerűség és áldozat a munkások lelkipásztorának életében; A legmodernebb aszkézis; Modern pasztoráció) Önképzés (A papi műveltség aszkétikus alapjai) Egység (Papi tömörülésben papi erő. II. rész; Papi szeretet és megbecsülés; Magyar egyházmegyék papjainak tömörülése (folytatás): Erdélyi egyházmegye; A nagyváradi egyházmegye elszakított része; Szombathelyi egyházmegye; Székesfehérvári Fiatal Papok; Dr. Szántay-Szémán István: Az Egyház egysége; Gyorsposta; Közömbösség? Szegénység?) Confiteor (Jézus Szíve és Szűz Mária iskolájában; „Három kívánságom.”) Liturgia (A liturgia tanítása az aszkézisről; A bencés lelkiségről) Szerzetespap (Ami a lényeges a szerzetesi életben; A Kármel lelkisége; A ferences aszkézis jellegzetességei; A kartauziak; Első találkozások Istennel; A Hét Szent Rendalapító és műve) Magyar népünk papja (Aszkézis, melyre népem tanít; „Divatos bűnök.”; „A fehér torony hívei.”; „Egyház és élet”; Magyar világi papok aszkézise) Világiak a papokért (Bámulatos Katolikus Akció; A kegyelmi hátvéd; Aposztata papokért) Vegyesek (Az aszkézis történeti áttekintése: Pogány aszkézis; Keresztény aszkézis; A francia világi papság aszkézise; A német katolikus papság aszkétikus élete)