1941-ben új kiadvány indult el Magyarországon, homlokán e két szóval: Papi Lelkiség. Emberi szemmel nézve vakmerő vállalkozás volt. A második világháború már javában dúlt, és az anyagi gondok egyre fokozódtak hazánkban is. A jövő is bizonytalanná vált. Másutt inkább csökkentették a hasonló kiadványok számát – Magyarországon pedig a szegedi egyházmegyeközi szeminárium lelkiatyja, P. Hunya úgy látta, hogy Isten akarata és a magyar papság lelki haszna sürgeti a kiadványnak elindítását.
Hunya Dániel látta, hogy az Egyház élete nagy lelki megújulás felé halad, és azt akarta, hogy a magyar katolicizmus és a magyar papság se maradjon el ettől a fejlődéstől. A papoknak is szükségük van egy lelkiatya szerető gondoskodására. Mintha csak megérezte volna, hogy közel az óra, amikor a „világ fejedelme” könyörtelen harcot fog indítani a magyar papság ellen, hogy megfossza őket a szeretettől, és gyűlölettel vegye körül őket, hogy pártokra szakadjanak és szétszóródjanak. Mintegy előre telíteni akarta a magyar papságot azzal a szeretettel, azzal a békességgel és egységgel, amelyet Jézus adott nekünk, amit a világ nem tud elvenni tőlünk. Talán nem vakmerő túlzás azt mondani, hogy olyan volt hazánk papjai életében a Papi Lelkiség kiadvány sorozata, mint az apostolok életében Jézus búcsúbeszéde az utolsó vacsorán, a szenvedés, a nagypéntek előtt. 1947 decemberében jelent meg a Papi Lelkiség utolsó száma, mert 1948 tavaszán már megkezdődött a katolikus nyomdák államosítása, a katolikus könyvek, kiadványok betiltása, az elfogatás, a kínszenvedés, a kálvária.
A sorozatnak 18 kötete jelent meg. Eleinte negyedévenként, az iskolaévet követve, a háború végén kimaradásokkal. Ez a kötet a sorozat első száma, mely az 1941/42-es évben jelent meg. A kiadványok rovatai: 1. Lelki élet; 2. Jópásztori szellem; 3. Önképzés; 4. Egység; 5. Confiteor; 6. Liturgia; 7. Szerzetespap; 8. Magyar népünk papja; 9 Világiak a papokért; 10. Szeminárium; 11. Irodalom; 12. Dolgozatok.
Ez a kiadvány főleg az Egyházról és az egyházias papi lelkiségről tárgyal.
Tartalma:
Elismeréssel
Pro Ecclesia! Pro Patria!
Papi lelkiségért!
Mai élmény az Egyházról
Krisztus az Egyházban
A Boldogságos, az Egyház és a pap
Verhetetlen öntudat
Krisztus Egyháza a szentek lelki életében
Rövidebben és szebben
Jézus Krisztus Egyháza az elmélkedő pap előtt
„Az egy szükséges”
Óda mint lelki tükör
Megint kezdő vagyok
Rövid elmélkedések a munkaév kezdetén
Egészséges lelki gerinc nélkül nem tudom betölteni papi hivatásomat
Eucharisztikus papi lelkület
Papi szellem Bácskában
Áldozat és félelem
Jópásztori szellem (Egyházias stílus papi életünkben; A papság és a
nagytömeg; „A világiak kívánságai a papokra nézve”; Papi kisugárzás; Vergődő
Egyház – Diadalmas Egyház; Az egyetlen harang; A szórványból; Eszmény?)
Önképzés (A papi önképzés alapelvei a szemináriumon túl; A papi szaktudás és
annak fejlesztése; Lelkigyakorlatos mozgalom a francia papság körében)
Egység (Az Egyház egysége és a papi egység; „Senki sem”; Néhány adat)
Confiteor (Beszélgetés ft. Ernő atyával a magayr katolikus papi lelkiségről; Jézus azt kívánja tőlem papjától, hogy szentséges Szívének erejében
főproblémámat elintézzem; Életformám; Kongott a lelkem; „Amit én kapok…”;
„Nagyon üres volt”; „Félszemmel, lélekkel”)
Liturgia (A pap lelki élete liturgikus szellemben; Az egész Egyház a
paténán; A templom és pap viszonya a liturgia tükrében; Liturgikus
munkaközösség)
Szerzetespap (Min fordul meg lényegesen az egész értékű szerzetesi
kifejlődés?; Jézus szeretetviszonya Egyházához; A lélek mélységeiből;
Naplórészletek)
Magyar népünk papja (Mit nyerne az Egyház, ha a népiség tiszta ereje
érvényesülne papjaiban?; Egyházszeretet és hazafiság)
Szeminárium (Milyen az igazi kispap?; A reális kispap; Az igazi kispap
arca; Kispapok népi tanulmánya; Űjra a szemináriumban; Gondolatok az év elején;
Naplórészlet)
Irodalom (Harsányi Lajos: A „szent bölcseség” költője)
Vegyesek (Visszaemlékezések † Honti kanonokra; Azok a szatmári papok!;
Bácskai papi emlékeim)