Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Pákozdy József: Kongregációs beszédek
A kongregáció prézesi asztalától végigtekint a szerző a vele szemben ülő lányok során,
kik kutató, kereső, problémától égő szemek fordulnak felé. Az ajkuk zárva, hallgatagon
figyelnek, de csendes hallgatásukban, szemüknek nyugtalanul lobogó tüzében ott ég a legfőbb kérdés:
– Mit cselekedjem, hogy elnyerjem az örök életet?
– Leányok, kongreganisták! Hallgassatok csak, Krisztus üzen ma nektek általam.
Azt üzeni: „Legyetek tökéletesek!” Egy pillanatra se feledjétek, hogy ez a világ
nem a mi hazánk. Életünk végső célja nem a véges földi boldogulás, hanem az örök
boldogság: az Isten. És csak egy a szükséges, hogy lelkünknek kárát ne valljuk,
hogy eljuthassunk Hozzá, a minden szépség és jóság alkotójához az életút kemény
rögein és örömein, töviseken és virágokon át.
Ezt a választ fejti ki a könyv elmélkedései:
Töviseken, virágokon…
Legyetek tökéletesek! (Elrontott élet; A lelki élet szépsége; Legyetek tökéletesek!).
Tövisek – A tökéletesség akadályai (Halálos bűn; Bocsánatos bűn; Bűnalkalom, bűnveszély; Testiség; Az élet kevélysége, hiúság, nagyravágyás; Az ördög incselkedése; A világ csábítása; Embertársaink és mi; Rossz példáink vádolni fognak!; Babona; Képmutatás; A nyelv hibája; Lelki szárazság; Aggályosság).
Virágok – A tökéletesség elősegítői (Bizalom a szent Szívben; Példaképem és segítőm Mária; Segítőtársaink az angyalok; Önismeret; Lelkiismeretvizsgálat; Lelkiatya, lelkivezető; Gyakori gyónás; Gyakori szentáldozás; Az imádság; Hogyan imádkozzunk?; Elmélkedés; Lelkigyakorlat; Önmegtagadás; Önművelés; Akaratnevelés; Alázatosság).
Uram, hogy lássak! (Memento homo!; Könnyes szemekkel mosolyogni; Uram, hogy lássak!).