Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Nyisztor Zoltán: Magyar Góg
A hangos reklámok, szenzációk, az emberekre naponként filmszerű pergéssel zuhogó benyomások lármás kora megkívánja az írótól is, hogy alkalmazkodjék a kor kifejező formáihoz, hangjához, hacsak nem akar az észrevétlenségnél alig valamivel többet jelentő kis olvasótáborral megelégedni. A zajtól eltompult felvevő képesség, a zűrzavarban megbomlott emberlélek már csak a leghangosabb szavú, a legferdébb beállítású, a legszellemesebben sziporkázó írás mellett tud megállani. Egyéni beállítottságán és a Papinitől vett hatáson kívül ez a meggondolás vezethette Nyisztor Zoltánt mondanivalóinak ilyen irodalmi köntöse tekintetében.
A Magyar Góg napjainknak nagy magyar szatírája. Az író szemmel veszi észre, biztos ítélettel teszi mérlegre s kíméletlenül ostorozza korunk bűneit és félszegségeit. Így az irodalmi élet elposványosodását, az őszinte kritika kiveszését, az egymást dicsérő irodalmi klikkeket (A kritika szabadsága); az irodalomnak kizárólagosan üzletté válását, kétes eredetű, a magyaroktól idegen gondolat világú, irodalmiatlan és erkölcstelen kezekbe való jutását (A legújabb irodalom) ; az elfajult, szennyesben vájkáló újságírást (Modern újságírás). Gúnyolja a sportőrületet (Sportiera); remek hűséggel, maró gúnnyal ír a kíváncsiságnak hihetetlen mértékben elterjedt szelleméről (Szenzáció 1935-ben); pazar színekkel festett példát hoz a felnőttek elgyerekesedésére (A léggömb), a félszeg nagyképűsködésre (Úri muri). Helyes érzékkel mutat rá a kor egyik legfájóbb kérdésének, az ifjúság elhelyezkedésének rendezetlenségére (Öregek és fiatalok problémája), a politika tehetetlenségére, de szándékos gonoszságára is (Nemzetközi konferenciák), arra a sok szennyre és jellemtelenségre, mely a politikában és közéletben közöttünk tenyészik (Az államélet kifejlődése; A politikai érvényesülés útja). Látja és helyes diagnózist ad korunk metafizikai kapkodásáról és elkereszténytelenedéséről (Vallásalapítók között; Aranyhíd; A tudomány halála). De tolla talán mégis akkor válik a legmeggyőzőbbé és legmegrendítőbbé, midőn korunk legmélyebb fertőjére: az életpusztításra tapint rá egy megrázó képben (A halott város). Megismerjük és sokat tanulunk a zseniális és jól látó Gógnak politikusokról és politikai irányokról alkotott véleményéből (találkozik Rosenberggel, Litvinovval, Benessel, Titulescuval, Edennel, Mussolinivel).
A Góg szerzője a katolikus publicisztika egyik legmarkánsabb egyénisége. Minden tollvonásán, szaván, szereplésén ott izzik eszményi célja: igazi magyar és keresztény életet látni itt a Duna-Tisza közén. E művével is ezt szolgálja. (Félegyházy József)
A könyv esszéi:
Bevezetés helyett vallomás
A kritika szabadsága
Sportiera
Az európai szabadság
A legújabb irodalom
Szenzáció 1935-ben
A léggömb
Nemzetközi konferenciák
Az államélet kifejlődése
A halott város
A rádió fejlődése
Látogatás Rosenbergnél
Éjféli beszélgetés Litvinovval
Kir. magy. munkanélküli
Aranyhíd
Találkozás Benessel
Úri muri
Beszélgetés Titulescuval
Öregek és fiatalok problémája
Sir Edennél
Modern újságírás
Vallásalapítók között
A diktátor éjféli vallomása
A politikai érvényesülés útja
A tudomány halála
Virradat