Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Nagyfalusy Lajos: Regnum Marianum
Béla király névtelen jegyzője azt mondja: „felix ergo Hungaria, quae habet dona varia” (boldog tehát Magyarország, kiben vagyon nagy sok jószág). Dante szerint boldog Magyarország, mely nem hagyja magát leigázni. Boldogabb, mert a magyar királyságnak születésétől fogva Isten Anyja a Védő-Asszonya. Ezt azon alapon hisszük, mert Szent István keresztény országát koronástul a Boldogságos Szűz ajándékának tekintette és végintézkedéssel a Boldogságos Szűzre hagyta örökbe.
A XII. század legendaírója csodálkozva mondja, hogy Magyarországon a Szent István korában élt magyarok a Boldogságos Szűz mennybevételének napját, főünnepét csak a Királyné ünnepének (reginae dies) nevezik. Latinul nem fejezhette volna ki jobban a Boldogságos Szűz főünnepének, a Nagyasszony, Nagyboldogasszony ünnepének magyar nevét. Mert a nagyasszony szó, sőt az asszony szó magában véve is ó-magyar nyelven „királynét” jelentett: ó-magyar ahszin, ohszin, ohszun, osszun a. m. „úrnő, királynő”. Ezt legszebben a Szent István korához még elég közel álló Szent Gellért-legenda örökítette meg, mely elmondja, hogy Szent István korában a magyarok Krisztus Anyja nevét nem mondják ki, hanem Krisztus Anyját csak Asszonynak nevezik. S mihelyt az Asszony (vagyis Királyné) nevet hallják, mindjárt térdet hajtva hajolnak meg, a földre szegezve szemüket. Így tisztelik ők a Szent Szüzet. Azért Szent István a maga Pannóniáját a Boldogságos Szűz családjának mondta. És hozzáteszi a legenda, hogy mily szerencsés gondoskodás volt a szent férfiúktól, Szent Istvántól, Szent Gellérttől (aki ezt a Mária-tiszteletet Szent Istvánon át a magyarok szívébe plántálta), hogy a Tengerek Csillaga szerint irányították életüket, sőt lehet mondani: a magyar haza életét! Ilyen, a magyar kereszténység bölcsőjéig visszamenő régiségben gyökerezik az, hogy mi magyarok, más nemzetek imádkozásmódjától eltérően, az Üdvözlégy Mária végén nem egyszerűen Sancta Maria-t mondunk, hanem Asszonyunk Szűz Máriát. Ami nyelvünkön annyit jelent: Királynénk, Szűz Mária. Így imádkozik a magyar Szent István óta.
A könyv a következő témákat tárgyalva mutatja be hogyan hatja át egész
magyarságunkat Nagyasszonyunk tisztelete:
A Regnum Marianum szentistváni gondolata
A korona és koronázás a Regnum Marianumban
A szűzmáriás zászló: az ország zászlaja
A magyar máriás pénz
Szent István utódai s a Mária-tisztelet
Árpádkori királyaink
A Hunyadiak és utódaik
A Habsburgok. – I. Lipót kora
Katolikus nádoraink és nagyjaink
A régi Mária-kongregációk virágkora
A Szeplőtelen Fogantatás hazánk múltjában
A katolicizmus országmentő, örök ereje