Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Müller Lajos: A jó Isten. Értekezés Isten végtelen irgalmáról (1935)
A könyv azokhoz szól, akik az Istentől félnek. Sokak lelkében az isteneszme szinte meg van hamisítva. A keresztények jó Istene helyét előttük ismét a pogány Jupiter foglalja el, aki kezében villámokat tart, akinek lábánál vérszopó tigris hever, és aki sólymával kémlelteti a bűnöst, hogy uszítsa a vérszomjas fenevadat, bosszúja eszközét, végrehajtóját. Az ilyen, alapjában hamis felfogás Istenről károkat okoz nemcsak az egyesek lelkiéletében, hanem magának a társadalomnak is.
Ez a könyv arra törekszik, hogy Istent a helyes megvilágításban, végtelen jóságában és irgalmában mutassa be, hogy őt az ember a bizalom és nem a félelem látószögéből szemlélje, de nem akarja az utóbbinak fontos szerepét sem letagadni. A helyes félelemnek is megvolt és megmarad a nagy és nélkülözhetetlen szerepe. Maga az Egyház a trienti szent zsinaton a félelmet is üdvösnek hirdette, eltekintve attól a fajtájától, amely a bűnhöz való belső ragaszkodással összefér, s amelyet a teológia szolgailag szolgainak nevez. Ez a könyv csak az ellen a félelem ellen küzd, amely kisajátítja a bizalmas szeretet jogait, amely az Istenhez való közeledésnek nem eszköze, hanem akadálya. Főleg azokhoz szól, akik szinte sóvárognak Isten után, s mégsem merik magukat fenntartás nélkül karjaiba vetni… mert félnek tőle.
Isten adja, hogy ez a munka szaporítsa azok számát, akik már nem félnek, hanem szeretnek az Apostol szava szerint: „A szeretetben nincs félelem, hanem a tökéletes szeretet kizárja a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár, aki fél, nem tökéletes a szeretetben,” (1Jn 4,18)
A könyv tartalma:
I. Félelem a jó Istentől (Sokan félnek a jó Istentől; Az Istentől való félelem okai; Az Istentől való félelem káros hatásai).
II. Ki nekünk a jó Isten? (A jó Isten Atyánk; A jó Isten a leggyengédebb és legodaadóbb Atya; A jó Isten végtelenül irgalmas Atyánk).
III. A jó Istentől való félelem az Ószövetségben (A zsidó nép hálátlansága Istennel szemben; A jó Isten könnyen és hamar megbocsájt; A jóság messze túlhaladja a szigort; Miért fél mégis a zsidó?).
IV. A jó Isten és a szerencsétlenek (A jó Isten az Újszövetségben; A jó Isten és a szegények; A jó Isten és a szenvedők; A jó Isten és a gyermekek; A jó Isten és a mi nélkülözéseink).
V. A jó Isten és a bűnösök (A bűnösökért Egyszülöttét adja; A bűnöst túláradó örömmel fogadja vissza [A tékozló fiú]; Ahogy beszélt, úgy az Úr Jézus cselekedett is; Nincs száma a bocsánatnak; A bocsájtást folytatja az égben).
VI. A jó Isten és a haldoklók (A halál pillanatában dől el örök sorsunk; Az igazaknak megadja a végső állhatatosság kegyelmét; Ha jó az Isten a haldokló igaz iránt, talán még sokkal gyengédebb a bűnös iránt, aki ítélőszéke elé lépni készül; Nagy a bűnösök száma, akiknek a halál küszöbén felnyílik a szemük és megtérnek).
VII. A jó Isten és az Ő ítélőszéke előtt megjelenő lélek (Némelyek azt állítják, hogy Isten a különítéletkor kíméletlen szigorral jár el; Ezeknek Istene nem a mi Istenünk; Minden valószínűséggel remélhetjük, hogy azoknak a száma, akik az ítéletkor kegyelmet kapnak, sokkal nagyobb, mint általában gondolnók).
VIII. A jó Isten és a boldogok az égben (Az üdvözültek nagy boldogsága; Imádkoznak értünk; Az égben megismerjük egymást, együtt leszünk megint).
IX. A jó Isten és a tisztítóhelyen szenvedő lelkek (A bűn következményei és könnyű mód, hogy az életben azoktól szabaduljunk; A mennyország váróterme a tisztítóhely, a purgatórium; A tisztítóhely, szenvedéseink természete, tartama és szigora; A tisztítóhely boldogsága; Vannak-e a tisztítóhelyen érzéki büntetések is? [Tűz?]).
X. A jó Isten és a kárhozottak (A keresztség nélkül elhunyt gyermekek sorsa; Kiterjed-e Isten irgalma a kárhozottakra is ?).
Befejezés. Az isteni irgalomról általában.
Függelék: Bizalom a jó Istenben (A bizalomról általában; Bizalom Jézus Krisztusban; Bizalom Szűz Mária iránt; A bizalom Szentje [Kis Szent Teréz]).