Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Mieth István: Az eszme és lelkiség szerepe a keresztény társadalomtudományban
A szerző tanulmánya a Kapucinus Rend hittudományi főiskoláján az 1940–41. tanév első szemeszterében előadott társadalomtudományi anyaga.
Látszólag talán nincs sok értelme annak, hogy teológusok társadalomtudománnyal is foglalkozzanak, mert hiszen a papnak, a szerzetesnek a köztudat szerint a hivatása tulajdonképpen a pasztoráció és az apostolátus. De a modern kor hozza magával, hogy az apostolkodás egyik alapfeltétele: a társadalom helyes ismerete. A társadalomban, a társadalmi életben, az emberi közösségben ugyanis vannak erők, amelyek létezéséről tudunk, mibenlétüket azonban csak találgatva fejtegethetjük. A társadalomnak, mint hatalmas lelki egységnek, megvannak rejtett jelenségei. A társadalomtudomány ismerete a modern pap szellemi fegyvere. A pap is a társadalmi kérdések középpontjába került, s éppen ezért, ha százszázalékosan akar apostolkodni, úgy a társadalomnak, a pap működési terének az ismerete elengedhetetlen.
A könyv 1941-ben jelent meg, korfordulóban, amely évszázados életberendezést akart megszüntetni és egy újat alapítani. Egy régi kornak: a gyárgazdálkodásnak, az indusztriális-liberális kapitalizmusnak és féregnyúlványának: a szabadgondolkodásnak a válságába került a világ. A kor uralkodó jellemzője a világnézet. A letűnt individuális-kapitalista-liberális kort röviden, nagyvonalakban három jelentős világnézet jellemezte. Az első a kereszténység, a másik a tőkés osztály indusztrialista liberalizmusa és a harmadik a nincstelenek marxizmusa. A fegyverek harca helyett megkezdődött egy nem kevésbé jelentős és könyörtelen harc: a világnézetek csatája.
Az a tárgykör, amellyel politikusok, társadalomgazdászok, egyháztudósok és avatatlanok, valamint a három főeszmeáramlat vezérei s hívei egyaránt foglalkoznak: a társadalmi kérdés, a szociológia alfája és ómegája, az egyén és a közület egymásrautaltságának harmóniája és disszonanciája s vagy kizárólagosan csak a földi boldogságnak, vagy ennek a túlvilági élettel kapcsolatos végső megoldása.
Soha a történelemben a társadalomtudomány nem volt annyira időszerű, mint ma. Ennek a munkának hármas célzata van. Elsősorban leszögezi a keresztény, krisztusi elvek alapján felállított katolikus eszmei társadalomtudományi álláspontot. Másodsorban a társadalomberendezésből s az ellenvélemények tévedéseiből levonja a kellő következtetést és tanulságot, végül pedig, s ez a tulajdonképpeni főcél, megmutatja az embereknek a társadalomberendezés szociológiai és szociális vonatkozásainak a transzcendenciáját.
A könyv tárgyalásának fejezetei:
I. Társadalmi áttekintés
II. A társadalom politikai mozzanatai
III. A társadalom gazdasági mozzanatai
IV. A társadalom lelki mozzanatai
V. Faji kérdés (Fajelmélet; Zsidókérdés)
VI. Összefoglalás