Loyolai Szent Ignác történelmi jelentősége vitán felül áll. A letűnt négyszáz esztendő távolából tekintve úgy látjuk, hogy emléke és működése nemcsak a múlté, hanem egyénisége ma is élő valóság: példájával, Lelkigyakorlatai és Rendje által ma is közöttünk él és munkálkodik. A földi elmúlás ránézve a megdicsőülés kezdetét jelentette, mert azóta milliók és milliók merítenek szellemének kincseiből; a tőle kiinduló lelki áramlások mindig szélesebb körökre hatnak és az anyag bilincseitől megszabadult alakja mint a pusztában világító lángoszlop vezérli a finomultabb lelkiség magaslatai felé törekvőket.
Műveiből és írásaiból lovagias jellemének megkapó színképe ragyog felénk. Szent Ignác életének megismeréséhez az a rövid életrajz a legfontosabb forrás, melyet maga a Szent beszélt el egyik tanítványának, aki a hallottakat, – mihelyt ideje engedte, – írásban is megrögzítette. Ez a könyv annak az életrajznak a fordítása gazdag magyarázattal.
A könyv tartalma:
I. rész: A visszaemlékezések története (A fordító megjegyzései; P. Nadal Jeromos
S. J. bevezetése; P. González Lajos S. J. előszava)
II. rész: A visszaemlékezések szövege
1. Ignác megtérése. 1521. május–1522. március
2. Krisztus katonája. 1522. március
3. Manresai küzdelmek és imádságos élet. 1522. március 25. – 1523. február
4. Jeruzsálem felé. 1523. február–augusztus
5. A Szentföldön. 1523. szeptember–november
6. Visszatérése Spanyolországba. 1523. november–1524. január
7. Az iskola padjain. 1524. február–1527. június
8. Vád alatt. 1527 tavaszán
9. Bilincsekben. 1527. július–szeptember
10. Párizsban apostolkodik. 1528. február–1529 nyara
11. A párizsi egyetemi évek. 1529. október 1.–1535. március
12. Ismét otthon. 1535. május–november
13. Itáliában. Az Úrnak szentelve. 1535. december–1537. őszig.
14. Az örök városban. 1537 ősz óta
III. rész: P. González Lajos S. J. zárószava