Menü
Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
boritolap kep

Loschert Kázmér: Az egyházatyák kora

A kötet a Bangha Béla és Ijjas Antal szerkesztésében 1937 és 1941 között megjelent A keresztény Egyház története című sorozat második kötete.

Két nagyjelentőségű világtörténeti esemény nyomja rá bélyegét az egyháztörténetnek arra a szakára, amely a kereszténység felszabadulásával indul. Egyik a római birodalom lassú összeomlása, másik a kultúra és az élet birtokbavétele a kereszténység által.

A római birodalom 476 nyarán végleg összeomlott. Ugyanakkor pedig az Egyházban, mihelyt szabad lélegzethez jutott, sokoldalú és magasbatörő építőmunka folyt. A háromszázados vérzivatarban megtisztult s megizmosodott kereszténység nem érte be azzal, hogy időközben magához emelte mindazt a szépet és jót, amit az antik kultúrvilág kincseiből a pusztítás meghagyott. Az új helyzettel új feladatok adódtak: nemcsak a lassan kereszténnyé váló országok és országrészek keresztény művelődésének megteremtése s az állam intézményeinek fokozatos krisztianizálása, hanem a belső kiforrás, a krisztusi tanletét mind tisztább és világosabb megfogalmazása s a felmerülő téves magyarázatok elhárítása terén.

Ez a munka éppen nem ment simán. Ellenkezőleg: a dogmatisztázásnak úgyszólván mindenegyes lépése heves küzdelembe, egy-egy tévtan legyűrésébe került s ezek a tévtanok oly sűrűn, oly változatosan s oly csökönyösen sürgölődtek az egyházi tanítás útja szélén, hogy puszta felsorolásuk is fárasztó és egyhangú. S mégis ezeknek a tévtanoknak vagy eretnekségeknek nagy részük van abban, hogy siettették a keresztény teológia kialakulását, a krisztusi tannak mind szabatosabb leszögezését s félreérthetetlenebb megfogalmazását. De ugyanezek a harcok, tapogatózások, vitatkozások, eszmetisztázások szülték meg azokat a nagy férfiakat is, akiket röviden egyházatyáknak szoktunk nevezni s akikről az egyháztörténetnek ezt a szakát joggal hívjuk az „egyházatyák korának”.

A nagy egyházatyák korát „a nagy eretnekségek korának” is hívhatjuk. Arianizmus, macedoniánizmus, donatizmus, nesztoriánizmus, monofizitizmus s még egy egész sor, hevesen védett és csökönyösen tartott eretnekség zajlik benne. Zsinat zsinat után, hitvallási formula hitvallási formula után, viták, irodalmi harcok s nyomukban heves politikai forrongások – vég nélkül. Az egyházatyában csodásan párosul a tudományos hév az egyéni életszentséggel és ingathatatlan egyházhűséggel. A keresztény dogmatika, erkölcstan és aszketizmus virágzása az egyházatyákban jut elméleti és gyakorlati téren egyaránt diadalra. Ám nem csendes, szemlélődő, remeteszentségű szobatudósok voltak ezek a hatalmas emberek, hanem harcosok is és építők, sokszor kemény támadások és egyéni üldöztetések hordozói. A 4. és 5. század egyházatyáinak tudományos működése, az ún. patrisztikai irodalom, csodálatosan termékeny. Minden területen: a hitvédelemben, a vitatkozó irodalomban, dogmatikában, erkölcstanban, szentírásmagyarázatban, aszketikában, egyháztörténetírásban, sőt még a vallásos költészet terén is eddig soha nem látott lendülettel s kimeríthetetlen bőséggel áradt szét.

A könyv foglalkozik a római birodalom keresztény átalakulásának eseményeivel, a pogányság utolsó fellobbanásain keresztül az Egyháznak végső győzelemhez való közeledésével, a katolicizmusnak államvallássá emelkedésével, azután az egyházi tanítás kifejlődésével, s ezzel párhuzamosan a szentháromságtani, christologiai és egyéb eretnekségekkel, végül az Egyház belső életével, szentségi és hitbuzgalmi életének, fegyelmének és szervezetének alakulásával s a szerzetesség kivirágzásával.

A könyv fejezetei:
1. Nagy Konstantin és az ariánizmus kezdetei
2. Az ariánizmus diadalai
3. Az ariánizmus bomlása. A pogány visszahatás kísérletei
4. A pogányság és az ariánizmus együttes bukása
5. Harcok a Szentlélek istenségének kérdése körül. A christologiai küzdelmek kezdetei
6. A negyedik század nyugati eretnekségei: donatizmus, priscilliánizmus
7. A barbár világ kezdetei. Pelágiánizmus. Origenista harcok
8. A nesztoriánizmus
9. Nagy Szent Leó pápasága. A monofizita harcok
10. A keleti egyházatyák és teológiai iskolák
11. Nyugat írói és egyházatyái
12. Az Egyház belső élete a nagy egyházatyák korában
13. A szerzetesség eredete és első fejlődése
14. A nyugatrómai birodalom bukása


A könyv metaadatai
| Megjelenés éve: 1937 | Oldalszám: 270, [1], [8 tábla kép] | Méret: 21x14 cm | Kötés: kemény | Kiadó: Pázmány Péter Irodalmi Társaság | Sorozat: A keresztény Egyház története | Nyelv: magyar | Fájl méret: 10 MB |