Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Kray István: Nikodémus
Nikodémusz a bibliai idők igen vonzó alakja, a legnemesebb értelemben vett mecénás, aki házát, amelyben az Utolsó vacsora is végbement, egész vagyonát a Mesternek s az ő szegény tanítványainak ajánlotta fel. A szerző témaválasztása tehát igen szerencsés. De finom a meseszövés is, amellyel Nikodémusz történelmi alakja Judit és Cornelia költött alakjain át úgyszólván regényalakká színeződik. Mégse életregény ez a mű a szó divatos és már-már elkoptatott értelmében. Még csak szépirodalom se akar lenni ez a könyv; ennél sokkal több: minden sorában lelki átélésből fakadó, pompás emberi dokumentum. Amikor a szerző a Hegyi beszéd nyolc boldogságáról, Péter apostol kakas-szaváról, Pontius Pilátus igazság-töprengéséről vagy az emmauszi tanítványok találkozásáról szól, szinte úgy érezzük, mintha imádkoznék, meghajtva nemes homlokát a nagyszerű történések mélységes átélésében. Mert hiszen Nikodémusz bensőséges regénye mögött a diadalmas krisztusi tragédia morajlik a názáreti szülőháztól a Golgotáig és azon is túl: a feltámadásig. A regény cselekményébe beszövődő, utólérhetetlen szépségű, szószerinti bibliaszövegek úgy emelik az összhatást, mint a polifonikus zenében megszólaló gregorián. A beszövésnek ez a talán jelentéktelenebbnek látszó munkája kitűnő írói érzékre és ökonómiára vall.
A könyv fejezetei:
1. Az angyali üdvözlet
2. A szichemi fogadónál
3. Az első hír
4. Nikodémus
5. A jeruzsálemi templomban
6. Judit
7. Az atyai szív
8. Hajótörés
9. A rabszolgakereskedő hálójában
10. Tiberius császár
11. Comelia
12. Aggasztó hírek
13. Remény
14. A Jordán partján
15. Éjféli találkozás
16. Junius
17. A hegyi beszéd
18. Seianus halála
19. Kafarnaum
20. Lázár
21. A király bevonulása
22. A főtanács
23. Az utolsó vacsora
24. Az ítélet
25. Pilátus előtt
26. Golgota
27. A Föltámadott
28. Az első pünkösd
29. Beteljesülés