Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Kosztolányi István: Így szólott az Úr… Ószövetségi bibliai történetek – II. kötet
Ez a kétkötetes mű (melynek ez a második kötete) az ószövetségi bibliai történetek tanításához nyújt segítséget, és egyszersmind bevezetésül szolgál a szentírás olvasásához. Nem elméleti tudást akar nyújtani, nem a szentírástudományi továbbképzést akarja szolgálni, hanem a gyakorlatot. Ez látszik mindjárt az anyag terjedelmében. A püspökkari előírást tartja szem előtt, mely a középiskolák számára meghatározza a tanítás anyagát és terjedelmét.
Nem módszeresen dolgozza fel az anyagot a hittanórák számára, hanem anyagot gyűjtve, és ennek az anyagnak a felhasználását minden hitoktató egyéni módszerére bízza, mert csak így érhető el a legnagyobb eredmény. A feldolgozásban azonban bizonyos módszert követ. Először adja a bibliai történetek szövegét a Vulgáta nyomán – bővebben, mint az iskolai könyvekben található, mert így jobban behatolunk a Szentírás szellemébe. Rögtön követi ezt apróbetűs részben a szövegben előforduló nehezebb helyek szó- és tárgyi magyarázata. A történet után következik a történetnek üdvtörténeti értékelése. Sohasem szabad elfelejteni azt, hogy a bibliában az Isten nem szórakoztató történeteket ad, nem a zsidó népnek a történetét adja elsősorban, hanem üdvtörténetet, vagyis azt látjuk a Szentírásban, hogy miképp jutott el hozzánk az Isten országa. Az üdvtörténeti rész után sor kerül a történeti háttér megfestésére. Csakis a történeti összefüggés teljes látásával érthetjük meg a történet célját. Ennek apologetikus jellege is van. A bibliai igazságok természetfeletti jellegére is rámutat. Az Úr Jézus szavai betűről-betűre beteljesedtek: „a kövek fognak kiáltani”. (Lk 19,40) Ezért hoz bő idézetet az ókori keleti irodalomból, ezért ad olyan nagy képanyagot, hogy a kövek kiáltsanak, és minél több embert juttassanak el az Istenhez. A bibliai történet kihasználását célozzák az Előképek, a Tanítások és az Alkalmazások. Ezekben röviden, szinte jelszószerűen mutat rá a történetben lévő gyakorlati alkalmazhatóságú anyagra, hogy ezekkel mélyíteni tudja a hitoktató a tanítványainak hitét és vallásosságát. Az Ima pedig elsősorban a hitoktató áhítatát akarja szolgálni, hogy amikor az Isten és az Egyház szavaival imára nyitja ajkát, tanítványainál minél bőségesebben teremjen meg fáradságának gyümölcse az Isten kegyelme révén.
Ez a második kötet a következő korokat tárgyalja:
V. A királyság kora (Saul; Dávid; Salamon; A kettészakadás. Júda és Izrael országainak története)
VI. A próféták kora (Izrael országának prófétái: Illés, Elizeus, Jónás, Ámosz, Ózeás; Júda országának prófétái: Ábdiás, Jóel, Izaiás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofoniás, Jeremiás; Tóbiás története; Judit története; A babiloni fogság prófétái: Ezekiel, Báruk, Dániel története; A zsidók visszatérése a babiloni fogságból; A babiloni fogság utáni kor prófétái: Aggeus, Zakariás, Malakiás)
VII. A babiloni fogság utáni kor (Eszter története; Makkabeusok kora)