Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Körtvélyesy Ferenc: Az egyetemes fogalmak tana Pázmány bölcseletében
Pázmány bölcselete gazdag kincsesbányája a magyar gondolkodástörténetnek, és több olyan részlete van Pázmány bölcseletének, amely behatóbb vizsgálatot tesz érdemessé. Ilyen többek között az egyetemes fogalmakról szóló fejtegetése. Már külső terjedelmében figyelmeztet ez a rész, hogy Pázmány e rendkívül mély és bonyolult filozófiai kérdésben nem könnyű és felületes megoldást akar adni, hanem a propléma legmélyére hatol. A 171 lapnyi terjedelmű feldolgozás meglepően bő, ha korabeli bölcselőkkel hasonlítjuk össze. Példaként vegyük csak az egy Fonsecát, aki a jezsuita rendnek akkoriban egyik legmegbecsültebb filozófusa volt; aristotelesi-skolasztikus filozófiája valóban mintaszerűnek mondható, a rend iskoláiban mindenütt a legnagyobb előszeretettel használták tankönyvnek, — s ha beletekintünk munkájába, meglepetten vesszük észre, hogy amiről Pázmány 171 lapon szól, azt Fonseca mindössze 12 kis lapon foglalja össze (universalia et praedicabilia). Már ez az egy meggondolás is a mellett szól, hogy behatóbb vizsgálat tárgyává tétessék Pázmány egyetemes tana. — De maguk a Pázmány bölcseletével részletesen foglalkozók vallják, hogy még vannak e kiváló magyar gondolkodó filozófiai írásaiban részletek, amelyek bővebb megvilágítást érdemelnek. Egyik helyen erre vonatkozólag azt olvassuk, hogy Pázmány bölcselete „gondolatgazdagságával, tartalmi mélységével és jellegzetes magyar színezetével még ma is megérdemli a részletes tanulmányozást s méltó arra, hogy magyar gondolkodókra hasson, ihlessen, irányítson”.
Az universale-kérdést e tanulmány azért is látja megfelelőnek tárgyául tenni, mert Pázmánynak talán legtöbb bölcselkedő önállósága éppen e kérdés fejtegetésében nyilvánul meg. Egy kiváló magyar bölcselettörténetíró szerint Pázmány „Dialektikájában az universale-probléma és a kategória-elméletről önálló fejtegetést ad.”
Egyébként is az universale-tan „olyan problémáknak a vizsgálata,… melyek döntő fontosságúak minden filozófia szempontjából, nevezetesen a dologi és logikai egyetemesség problémái …”
A könyv a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Szemináriumának dolgozata. Tárgyalásának felépítése:
Középkori skolasztikus megoldások az egyetemes fogalmak kérdésében
Pázmány tana az egyetemes fogalmakról (A logika tárgya; Észlény – ens
rationis; Az egyetemes fogalmakról általában; A különböztetésről [De
dinstinctione]; Az egyetemes és egyedi természet viszonya; Az egyetemes, ahogyan
az az értelemben létrejön; Az öt állíthatóságról általában [De quinque
praedicabilibus])
Az állíthatóság fajairól
Aristoteles Pázmány bölcseleti munkáiban
Aquinói Szent Tamás és Pázmány
Pázmány és a jezsuita iskola