Ez a kötet a második száma az Isten városa kiadványsorozatnak, mely Jézus Szíve szellemében készült.
Mikor a nagy parázna „asszonynak”, a római birodalomnak hatalmas testén hullafoltok jelentkeztek, mikor Alberiák barbár hadai kíméletlenül perzselték a régi világ kultúráját, mikor a kétségbeesés pásztázta a megriadt keresztény lelkeket: – akkor írta meg Szent Ágoston remekművét, a „Civitas Dei”-t, Isten városát. Ez a hatalmas korjelenség hármas jelleget szántott művébe. Erélyesen cáfolja azokat, akik visszasírták a régi pogány életet. A barbárok számára gazdag, vonzó színekkel vázolja Isten országának, az örök igazságoknak, a mennyországnak földi megtestesülését, amelynek erős szerelme évezredre pezsdítette a barbárokkal felfrissülő európai vért. A kétségbeesetteknek vagy inkább az esetleneknek, habozóknak, zavarba jutottaknak késő utódai mi vagyunk. Nem sírjuk ugyan vissza a múltat, de minthogy bőrünkön érezzük a kereszténység időleges vereségeit, megremegünk a rossz győzelmétől, béna reményvesztettség, világvégét sejtő szorultság, avagy épp ellenkezőleg, boldog földi-égi paradicsom közeli reménye vakítja el látásunkat.
Ezek számára vázolja Szent Ágoston Isten városát: nem lesz itt a földön paradicsom, a jóság teljes győzelme, viszont nem vár ránk teljes enyészet. A földi élet Isten városának és az evilág városának szakadatlan küzdelme. A két szeretet két várost épített: Isten szeretete önmagunk megvetéséig – Isten városát; önmagunk szeretete Isten megvetéséig – az evilág városát.
Korunk jele az isteni Szív. A 20. század mintegy az „új megváltásnak” korszakába esik bele. A kereszténység minden mozgalmában magán hordja a Jézus Szíve-mozgalom anyajegyét. Bármelyik nagy forradalommal jelentőségben és méretben versenyez az engesztelés nagy népmozgalma, nem ugyan borzalmas, merész, véres ítéleteivel, hanem az őskeresztények dacos ellentmondásával az evilági országgal szemben, és a mindent jóvátenni, helyreállítani akaró szeretet elszántságával: minél inkább elszakad a világ városa Krisztustól, mi annál jobban akarjuk építeni Krisztus városát. A Jézus Szíve-mozgalom szemben a gazdasági és anyagi behatásokra építő materializmussal, belülről, a szívből építi a társadalmat, nem gyűlöletből, hanem szeretetből. – Ezért rovatai a lelkiséget, az apostolkodást tárgyalja és az engesztelést szolgálja.
A két szeretet két várost épített. Ennek a két városnak küzdelme hatja át jelenünket is. Csak az esik kétségbe, aki a múlton tépelődik; aki azonban a jövőt keresi és az igazságot hirdeti, annak gazdag lehetőségek nyílnak meg. Ezt a tisztultabb jövőt szolgálja a kiadványsorozat.
E szám cikkei:
I. Lelki élet
Imádkozó nagyhatalom; Szeretet nélkül nem építhetünk új világot; A hit sötétje; A nők szerepe az ősegyházban; Boldog Alexia szelleme; A föld szimbólumai
II. Apostolkodás
Bepillantás az apostoli lelkekbe
1. A családban (A férfi apostoli küldetése a családban; A sötétben fénylő ablakokról; A házasság hétköznapjai)
2. A hivatásban (A munkakedv s ami mögötte van; Alacoque Szent Margit leveleiből)
3. Az Egyházközségben (Mi nekünk az Egyházközség?; Krisztus Pesten és Budán; A Szegedi Apostoliskola)
III. Engesztelés
Az engesztelés forrásánál; A családfelajánlás liturgiája; Ének családfelajánlásra
IV. Figyelő
Ami Hitlernek útjában volt…; Új könyvek