Maga az élet szolgáltatta eset a legbecsesebb bizonyítéka, hogy milyen szigorú kötelességet ró a papra a gyónási titok megtartása. Még életének veszélyeztetésével is meg kell azt őriznie. A XIX. század utolsó éveiben megtörtént eseményt dolgoz föl a könyv regényes formában. A Magyar Sion folyóirat 1893. évfolyama januári száma így számol be az eseményről:
„A gyónáspecsét ma is szül vértanúkat. Ilyen a francia Dumoulin abbé az aixi megyében, akit rablógyilkossággal vádoltak, mert a látszat teljesen ellene szólt, ő pedig magát nemcsak nem védelmezte, hanem az egész tárgyalás alatt néma megadással hallgatott. Végre is élethossziglan tartó deportációra ítélték, elvitték Új-Caledoniába, ahol három évet töltött a legnagyobb gonosztevők közt. S íme most, pár hét előtt kiderült ártatlansága. Egykori sekrestyése, halálos ágyán lelkifurdalásoktól gyötörtetve, négy tanú előtt bevallotta, hogy ő a gyilkos, s hogy ő bűnét meg is gyónta Dumoulin abbénak. S a derék pap, annyi testi és lelki gyötrelem dacára, amennyit el kellett szenvednie, s annyi idő óta, semmi jelét nem adta annak, hogy ő ismeri a gyilkost. Most természetesen azonnal szabadlábra helyeztetett, s visszatérve hazájába, újra elfoglalta helyét.”