Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
John F. Noll: Győződjünk meg az igazságról. Hitvédelmi párbeszédek
Aki Istent megismeri, pillanatnyi habozás nélkül belátja, hogy a katolikus Egyház tanításának és gyakorlatának mindenegyes pontja mennyire elfogadható és szép. Bizonyos, hogy Istent senki föl nem foghatja, hiszen nem volna akkor végtelen az Isten, ha teremtményeinek esze teljesen felérhetné. Azonban az emberi lény is eljuthat az Isten helyes fogalmához. Eljuthat, ha szem elől nem téveszti Isten végtelen hatalmát és levonja az ebből folyó következtetéseket. Szent Pálnak a rómaiakhoz írt levele értelmében (1,20) Isten létének ismeretére az ember is eljuthat, mert a teremtésből az emberi ész következtethet a teremtőre. Sőt a pogányoknak is rá kell ébredniük Isten ismeretére és tiszteletére. Amennyiben ezt nem teszik, nincs mentség számukra – bűnösök.
Isten jóságának határa nincsen, így nem lepődünk meg azon, hogy olyan lényeket teremtett, amelyek örökké élnek és amelyekkel az ő saját végtelen boldogságát megosztja. Ha szeretetének határa nincsen, akkor a megtestesülés, a szent Eucharisztia és más isteni dolgok, amelyeket az Egyházra bízott, teljességgel valószínűek. Ha az ő irgalmassága végtelen, akkor mi túlzás lehetne éppen a megváltásról szóló tanításban? Ha szentsége végtelen, akkor utálnia kell a bűnt azokban, akiket képére és hasonlatosságára teremtett.
Ha az Isten megtestesült, egészen természetes az a várakozásunk, hogy az Istenemberben csodálatos tökéletességben ugyanezeket a tulajdonságokat leljük föl és minden keresztény egyaránt hiszi a végtelenül jó, szerető, irgalmas, szent Jézus Krisztust. Krisztus maga, mikor azt követelte, hogy higgyenek benne, életére és cselekedeteire hivatkozott (Jn 5,17.36); és Szent Pál azt mondja róla: „Mert őbenne lakozik az istenségnek egész teljessége valósággal.” (Kol 2,9) Nem lep meg bennünket tehát, amikor a megtestesült Isten kijelentését halljuk: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, egyedül igaz Istent és akit küldöttél, Jézus Krisztust.” (Jn 17,3)
Az örök életre minden ember vágyva-vágyik, akár tudatára ébred, akár nem. Az örök élet megszerzésére szolgáló eszközöknek pedig elérhetőknek kell lenniök mindazok számára, akiket Isten örök életre hívott.
Ez a könyvecske Istenről, az ő törvényeiről, Jézus Krisztusról, az általa alapított Egyházról, a kegyelem és üdvözülés Isten-rendelte eszközeiről tartalmaz tudnivalókat. Az olvasó bizonyos lehet abban, – valóban azt hisszük, hogy hamarosan meg is győződik róla – hogy ezeket az Istenről és az ő vallásáról szóló fejtegetéseket föltétlen őszinteség jellemzi.
A könyv katekizmus-magyarázatokkal, ún. „oktatásokkal” magyarázza el hitünk legfontosabb hittételeit. Ennek két nagy előnye van. Az egyik az, hogy párbeszédes a formája. Ez igen megélénkíti az anyag előadását és elejét veszi a hosszadalmas tárgyalásnak. A másik előny a nagy közvetlenség és gyakorlatiasság, amely a kérdéseket és feleleteket egyaránt jellemzi.
A könyv oktatásai:
I. rész. Isten Egyháza és ennek tanítása (Krisztus megbízatást ad apostolainak;
Krisztus Pétert teszi meg az Egyház fejévé; Jánosi oktatásra jelentkezik a
papnál)
I. A keresztény hit alapjai
II. Az ember bukása és az eredeti bűn
III. Isten terve az emberiség megmentésére, ennek bűnbeesése után
IV. Krisztus életének főbb mozzanatai
V. Krisztus istensége
VI. Jánosi helyes fogalmat nyer Isten Egyházáról
VII. Krisztus titokzatos teste
VIII. A Szentírás és az Egyház
IX. Krisztus Egyháza: egy akol és egy pásztor
X. Az igaz Egyház csalatkozhatatlan
XI. „Csakis a Szentírás?”
XII. Ha a katolikus Egyház végérvényesen nem dönthet, akkor egyik sem
XIII. Isten odaadó szolgálatának jutalma, a mennyország
XIV. A pokol. Nem kellemes, de igen észszerű tanítás
XV. A tisztítóhely. Az Egyház legtermészetesebb tanítása
II. rész. Istennek és Egyházának parancsolatai
XVI. Tiltja-e az első parancsolat a szobrokat és képeket?
XVII. Amit az első parancsolat parancsol. Megmagyarázzuk a katolikusok tiszteletét a szentek iránt
XVIII. Mit tilt és mit ír elő a második parancsolat?
XIX. Oktatás a harmadik parancsolatról
XX. A negyedik parancsolat követelményei
XXI. Az ötödik parancsolat nemcsak a gyilkosságot tiltja
XXII. A hatodik és kilencedik parancsolat a szent tisztaság megsértéséről szól
XXIII. A hetedik és tizedik parancsolat a tulajdonjogot védi
XXIV. Amit a nyolcadik parancsolat tilt
XXV. Hogyan üljük meg a vasár- és ünnepnapokat?
XXVI. Jánosi úr oktatást kap a böjt törvényéről
XXVII. A vallás anyagi kérdéseiről szóló oktatás
XXVIII. Néhány szabály a házasságról – vegyesházasságok
III. rész. A kegyelem eszközei, azaz istenadta segítőeszközök a lélek megszentelésére
XXIX. A megszentelő kegyelem világos értelme
XXX. Jánosi elkészült a keresztség szentségének felvételére
XXXI. Krisztus katonája
XXXII. Az Oltáriszentség az Egyház legnagyobb kincse
XXXIII. Üdvözítőnk szavait csakis betű szerint lehet értelmezni
XXXIV. A szentmise az igaz istentisztelet egyedüli módja
XXXV. Csodálatos, hogy nem minden katolikus gyakori áldozó
XXXVI. A bűnbánat szentségében nem nehéz hinni
XXXVII. Szentírási bizonyítékok a bűnbánat szentségére
XXXVIII. Oktatás a búcsúról
XXXIX. Az utolsó kenet szentsége a halálos betegek számára
XL. Az egyházi rend folytatja Krisztus művét a földön
XLI. A keresztény házasság szentsége
XLII. A szentelmények célja
XLIII. Az imádság szükségessége és jótéteményei
XLIV. A Miatyánk és az Üdvözlégy Mária szépségei
IV. rész. Jóváhagyott ájtatosságok és vallásos társulatok
XLV. A szentolvasó
XLVI. A keresztút
XLVII. Litánia
XLVIII. A Skapuláré-társulat
XLIX. Az imaapostolság
Néhány szentírási hely, amelyet a protestánsok nem vettek észre