Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Ijjas Antal: A jelenkor egyháztörténete (Az egyházi főhatalom fénykora)
A kötet a Bangha Béla és Ijjas Antal szerkesztésében 1937 és 1941 között megjelent A keresztény Egyház története című sorozat nyolcadik kötete. A sorozat célja becsületes alapossággal összegyűjteni a legmodernebb egyháztörténelmi irodalomból mindazt, ami a művelt közönséget érdekli.
A kor, amelyet ez a befejező kötet tárgyal, IX. Pius megválasztásától, 1846-tól a könyv írásáig, 1940-ig ér, tehát bizonyos megközelítéssel száz évről szól. A feliraton, amely a kereszténység legnagyobbszerű templomának, a római Szent Péter-templomnak kupolája alatt sorakozik roppant betűivel százméteres magasban Szent Péter sírja felett, az Egyház alapítójának a Genezáreti-tó partján elmondott szavai állanak:
TU ES PETRUS ET SUPER HANC PETRAM
AEDIFICABO ECCLESIAM MEAM NEC PORTAE
INFERNI PRAEVALEBUNT.
Az Egyház történetének minden szaka mintegy csak illusztráció volt ehhez az ígérethez. A kötet megmutatja az Egyház és a kegyelem művét olyan korban, amelynek berendezkedése és válságai a magunk személyes életidejének ismert berendezkedése és válságai.
A kor jegyei, amelyek között és kapcsolatban az egyháztörténet eseményei és
küzdelmei lefolynak, a következők:
1. Az európai nagyhatalmi rendszer a 18. századbeli állapotának válsága a
Napóleon utáni korszakban (1815-től 1867-ig); ennek a válságnak eseményei
elnyelik a pápai államot s két új, nagyhatalmi nemzetállamot hoznak az események
előtérbe, az egységes Olaszországot, a Bismarck és a Hohenzollernek egységes
német birodalmát.
2. A technikai civilizáció jelentkezése Európában s a tágabb európai
kultúrkörben (a két Amerika, a gyarmatok).
3. A természettudományoknak minden eddigi korszakot felülmúló fellendülése
és eredményei, a szaktudományok anyagának mérhetetlen megduzzadása, az ún.
természettudományos világnézet jelentkezése s a filozófiai gondolkodás
háttérbeszorulása.
4. A társadalmak rendi tagozódásának végleges felbomlása; az eddigi
földműves társadalmak helyett az új, ún. ipari társadalmak osztályai
jelentkeznek, munkásság, állami szolgálatban álló hivatalnok-osztály,
magánalkalmaztatásban álló értelmiség; ellentétek a vagyonos és vagyonnal nem
rendelkező osztályképletek között, új társadalomszervező elméletek jelentkezése.
5. Megtörténik az államgondolat végső és teljes szekularízálódása. A
liberális államgondolat teljes közömbösséget jelent be minden evilágon túlival
szemben. Az Egyház és az állam teljes szétválasztására több kísérlet történik.
6. Az európai kultúrkör az egész föld mindenegyes területének vezető s
kezdeményezéseket adó, a politikai, fegyveres, gazdasági és kulturális hatalmat
birtokló tényezője lesz s megindul a) a gyarmati birtoklásnak, b) az önállóbb és
színes népfajok európai stílusú és rendszerű társadalom- és államszervezésének
folyamata, a világháború előtt szórványosan (Japán), utána minden földrészen.
7. Végül megindul a kontinentális és kontinensek feletti világhatalmak
kialakulásának és rendszerréalakulásának kezdete.
Az evilági történet változásaihoz szervesen kapcsolódnak – noha mindenekelőtt az Egyház minden korok és körülmények felett álló küldetéséből folynak – az Egyház sajátos történetének eseményei. Az 1846-tól 1940-ig terjedő 95 év alatt mindössze öt pápa uralkodott, közülük az első kettő, IX. Pius (1846–1878) és XIII. Leó (1878–1902) külön-külön 32 és 24, összesen 56 évig, s XI. Pius is majdnem két évtizedig ült a pápai trónon. Kevés század van az Egyház történetében, amely még csak meg is közelítené pápáinak ily hosszú uralkodási idejével ezt a századot és korszakot; a 95 évnek éppen a harmadát egyetlen pápa, IX. Pius uralkodása fogja át, egységes és következetes működési elvekkel.
A kötet összefoglalja ennek az öt pápának művét, vagyis az Egyháznak az ő
uralmuk időszaka alatti történetét a következő fejezetek szerint:
1. Az egyházi állam kormányzati válsága a forrongó Olaszországban (1846–1850)
2. A katolikus hierarchia visszaállítása s az Oxford-mozgalom előzményei és
útjai Angliában (1850). Az osztrák konkordátum (1855)
3. A dogmafejlődés folytatódása. A keresztény bölcselet újjászületése
4. A vatikáni zsinat (1869)
5. A pápai állam megszűnése
6. XIII. Leó megválasztása és uralkodásának kezdetei. A pápaság mint a
Vatikán foglya az államhatalmakkal szemben
7. XIII. Leó pápaságának eredményei
8. X. Pius és XV. Benedek pápasága
9. XI. Pius pápasága