Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Huszár Győző: Bölcselet – VII. kötet: Erkölcsbölcselet
A világnézetek nagy harcában, amely napjainkban sokkal elemibb erővel folyik, mint a múltban, a bölcselet iránti érdeklődés mind nagyobb fokra száll. A szellem küzdelme a bölcseletben új fegyvert talál s a mai világnézeti mozgalmak mind a bölcselettől kölcsönzik alapeszméik, elveik, céljaik, álmaik és argumentumaik fegyverzetét. Nem csoda tehát, ha mindjobban lép előtérbe az igény, hogy a keresztény világnézet is használja és ismerje a bölcseletnek ezt a modern, mai fegyverzetét.
Ez az igény indította szerzőt is, hogy nagy úttörő munkájába fogjon: átültetni a keresztény skolasztikus, s közelebbről a Szent Tamás-féle tomisztikus bölcseletet a magyar nyelv területére. Úttörő munkának nevezhetjük, mert bár vannak már nyelvünkön igen jeles és értékes bölcseleti könyvek, hogy csak egyet említsünk, Schütz professzor művét: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, mégis ezek a munkák csak kisebb összefoglalásai a bölcseletnek. Szerző nagy, alapos és mindenre kiterjedő munkát ad kezünkbe. E nagy műnek a hetedik és befejező kötete az erkölcsbölcselet problémáit világítja meg.
Világos, áttekinthető felosztásban, röviden és összefoglalóan tárgyalja a keresztény erkölcsbölcselet alapvető kérdéseit mind az általános, mind a részleges erkölcstan területén. Gondolatmenete pontosan ragaszkodik a hagyományos skolasztikus erkölcsbölcselethez, ismerteti a modern erkölcstani tévedéseket, de nem célja az etika tudományos elmélyítése és így nem törekszik arra, hogy a modern etikai kutatások eredményeit a hagyományos erkölcstanba beledolgozza. Míg az általános erkölcstan kissé talán vázlatos, jó elméleti és gyakorlati útmutatást nyújt a részletes erkölcstan kérdéseiben, ahol kiterjeszkedik a vallási és állami élet főbb problémáira is.
A mű rövidített tartalma:
Első rész. Általános erkölcsbölcselet
Első szakasz. Az erkölcsileg jó szükséges előföltétele
Második szakasz. Az erkölcsi jó
Első fejezet. Az erkölcsi jó tárgyi oldaláról
Második fejezet. Az erkölcsi jó alanyi oldaláról
Harmadik szakasz. Az erkölcsi jó okaiban
Első fejezet. A természetes erkölcstörvény
Második fejezet. A kötelesség
Harmadik fejezet. A természettörvény szentesítése
Negyedik fejezet. A természettörvény tulajdonságairól
Ötödik fejezet. A pozitív törvény
Negyedik szakasz. Az erkölcsi jó hatásaiban
Első fejezet. A lelkiismeret
Második fejezet. Az érdem
Második rész. Különös erkölcsbölcselet
Első szakasz. Az embernek mint személynek a kötelességei
Első fejezet. Az embernek az Istenhez való viszonya (A vallásról általában; A vallás által előirt kötelességek)
Második fejezet. Az embernek önmagához való viszonya
Harmadik fejezet. Az embernek embertársaihoz való viszonya, vagyis a felebaráti szeretet (A felebaráti szeretet kötelességeiről általában; A szülők iránt való szeretet; Az elöljárók iránt való szeretet; A hazaszeretet; Az egyházszeretet)
Negyedik fejezet. Az embernek az észnélküli lényekhez való viszonya (A tulajdon; A szerződések)
Második szakasz. Az embernek mint társadalmi lénynek a kötelességei
Első fejezet. A család (A házasság; A család kötelességei)
Második fejezet. Az állam (Az állam eredete; Az állam célja; Az állam anyaga; Az állam tevékenységei)
Harmadik fejezet. Az egyház (A természetes egyház; A katolikus Egyház)