A világnézetek nagy harcában, amely napjainkban sokkal elemibb erővel folyik, mint a múltban, a bölcselet iránti érdeklődés mind nagyobb fokra száll. A szellem küzdelme a bölcseletben új fegyvert talál s a mai világnézeti mozgalmak mind a bölcselettől kölcsönzik alapeszméik, elveik, céljaik, álmaik és argumentumaik fegyverzetét. Nem csoda tehát, ha mindjobban lép előtérbe az igény, hogy a keresztény világnézet is használja és ismerje a bölcseletnek ezt a modern, mai fegyverzetét.
Ez az igény indította szerzőt is, hogy nagy úttörő munkájába fogjon: átültetni a keresztény skolasztikus, s közelebbről a Szent Tamás-féle tomisztikus bölcseletet a magyar nyelv területére. Úttörő munkának nevezhetjük, mert bár vannak már nyelvünkön igen jeles és értékes bölcseleti könyvek, hogy csak egyet említsünk, Schütz professzor művét: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, mégis ezek a munkák csak kisebb összefoglalásai a bölcseletnek. Szerző nagy, alapos és mindenre kiterjedő munkát ad kezünkbe.
E nagy műnek hatodik kötete az Istentan, szervesen kapcsolódik bele a megelőző kötetek által megrajzolt tervbe. A teológia a metafizika koronája, és mint ilyen, tulajdonképpen az egész bölcseletet már feltételezi. Innen magyarázható, hogy Huszár bölcseletének ezen kötete lényegesen rövidebb, mint a többi: a nagy metafizikai és ismeretelméleti kérdések megoldását feltételezve foglalja össze azt, amit a természetes ész az abszolút létezőről mondhat. Könnyű és világos stílus, a skolasztika hagyományának, mégpedig a thomista hagyománynak hűséges követése jellemzi Huszár művét.
A mű rövidített tartalma:
Első rész. Az Isten léte
Első szakasz. Metafizikai érvek
Második szakasz. Fizikai érvek
Harmadik szakasz. Erkölcsi érvek
Második rész. Az Isten lényege és tulajdonságai
Első szakasz. Az Isten lényege
Második szakasz. Az Isten tulajdonságai
Első fejezet. Az Isten lényére vonatkozó tulajdonságok
Második fejezet. Az Isten életére és tevékenységére vonatkozó tulajdonságok
Harmadik fejezet. Az Isten erkölcsi tulajdonságai
Harmadik rész. Isten és a világ
Első szakasz. Az Isten mint a világ előképi vagy példányoka
Második szakasz. Az Isten mint a világ létesítő oka
Harmadik szakasz. A világ célja