Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Huszár Győző: Bölcselet – V. kötet: Lélektan
A világnézetek nagy harcában, amely napjainkban sokkal elemibb erővel folyik, mint a múltban, a bölcselet iránti érdeklődés mind nagyobb fokra száll. A szellem küzdelme a bölcseletben új fegyvert talál s a mai világnézeti mozgalmak mind a bölcselettől kölcsönzik alapeszméik, elveik, céljaik, álmaik és argumentumaik fegyverzetét. Nem csoda tehát, ha mindjobban lép előtérbe az igény, hogy a keresztény világnézet is használja és ismerje a bölcseletnek ezt a modern, mai fegyverzetét.
Ez az igény indította szerzőt is, hogy nagy úttörő munkájába fogjon: átültetni a keresztény skolasztikus, s közelebbről a Szent Tamás-féle tomisztikus bölcseletet a magyar nyelv területére. Úttörő munkának nevezhetjük, mert bár vannak már nyelvünkön igen jeles és értékes bölcseleti könyvek, hogy csak egyet említsünk, Schütz professzor művét: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, mégis ezek a munkák csak kisebb összefoglalásai a bölcseletnek. Szerző nagy, alapos és mindenre kiterjedő munkát ad kezünkbe. E nagy műnek az ötödik kötete a lélektannal foglalkozik.
A természetbölcseletet két részre osztjuk: az élettelen dolgok metafizikájára és az élő lények metafizikájára. Az élő lények között nemcsak fokozati különbségeket találunk, hanem lényeges különbségeket is, így az élő lényeket három egymástól lényegesen különböző nemre osztjuk: a növényvilágra, az állatvilágra és az emberre. Ebben a kötetben az ember metafizikájáról lesz szó.
Az ember annyira kimagaslik a természet lényei közül, hogy tulajdonképpen nincs a természet lényei között, hanem fölöttük van, uralkodik rajtuk. Az embernek az a hivatása, hogy a természetet hatalmába kerítse, uralkodjék rajta, és hogy a természet néma hódolatát az ember közvetítésével mutassa be Urának és Istenének. A természet összes lényei közül csak az ember foglalkozik önmagával, csak az ember emelkedik öntudatra, csak az ember foglalkozik tudományokkal, és végül csak az ember képes Istenhez emelkedni, Őt alázatos szívvel teremtőjének és boldogságának elismerni, s végtelen szeretetét szeretettel viszonozni. Így az ember messze-messze maga mögött hagyja a természet minden lényét.
A mű rövidített tartalma:
Első rész. Az ember tenyésző élete
Második rész. Az ember érzéki élete
Első szakasz. Az érzéki megismerés
Első fejezet. Külső érzékek
Második fejezet. Belső érzék
Második szakasz. Az érzéki vágyódás
Első fejezet. Az ösztön
Második fejezet. Szenvedélyek
Harmadik fejezet. Érzelmek
Harmadik rész. Az ember szellemi élete
Első szakasz. A szellemi megismerés
Első fejezet. Az értelmi megismerés
Második fejezet. Az emlékezet
Harmadik fejezet. A figyelem
Második szakasz. A szellemi vágyódás
Első fejezet. Az akarat szabadsága
Második fejezet. Az akarat tevékenységei
Negyedik rész. A lélek
Első szakasz. A lélek természete
Második szakasz. Az ember származása
Első fejezet. Mely okból lett az ember?
Második fejezet. Az ember célja