Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Huszár Győző: Bölcselet – IV. kötet: Metafizika. II. rész: Különös metafizika (Természetbölcselet, kozmológia)
A világnézetek nagy harcában, amely napjainkban sokkal elemibb erővel folyik, mint a múltban, a bölcselet iránti érdeklődés mind nagyobb fokra száll. A szellem küzdelme a bölcseletben új fegyvert talál s a mai világnézeti mozgalmak mind a bölcselettől kölcsönzik alapeszméik, elveik, céljaik, álmaik és argumentumaik fegyverzetét. Nem csoda tehát, ha mindjobban lép előtérbe az igény, hogy a keresztény világnézet is használja és ismerje a bölcseletnek ezt a modern, mai fegyverzetét.
Ez az igény indította szerzőt is, hogy nagy úttörő munkájába fogjon: átültetni a keresztény skolasztikus, s közelebbről a Szent Tamás-féle tomisztikus bölcseletet a magyar nyelv területére. Úttörő munkának nevezhetjük, mert bár vannak már nyelvünkön igen jeles és értékes bölcseleti könyvek, hogy csak egyet említsünk, Schütz professzor művét: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, mégis ezek a munkák csak kisebb összefoglalásai a bölcseletnek. Szerző nagy, alapos és mindenre kiterjedő munkát ad kezünkbe.
A materialisztikus világnézet leáldozásának jele, hogy a metafizika, annak nagy kérdései iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Az általános metafizika, vagyis az ontológia a lénnyel mint ilyennel foglalkozik, és megismertet bennünket minden dolognak a legáltalánosabb alapjaival (lásd a szerző Bölcseletének III. kötetét). Ebben a negyedik kötetben, a különös metafizikában az ontológia magas pontjáról leszállunk, a valóságos lények közé állunk, hogy itt kissé szertenézzünk és megkezdjük az ontológia igazságainak vezetése mellett a tájékozódást. Ezért a különös metafizikában már nem a lényről mint ilyenről lesz szó, hanem a valóság bizonyos területein található lényekről: az érzéki és élettelen dolgokról, az érzéki és élő dolgokról, az érzéki-szellemi dolgokról, vagyis az emberről és végül az Istenről, a metafizika és minden tudás koronájáról, az örök Valóról, akiben „minden gondolat végig van gondolva, minden kérdés meg van oldva, minden érdem megkoronázva, minden szeretet viszonozva, minden kezdet végig kiépítve, minden nekiindulás kikötőbe vezetve. Itt nincsenek félbemaradások és abbahagyások, nincsenek dadogások és akarnámságok; itt nincs talán és hátha, s nincs majd amikor, még aztán, már nem. Itt nincs igazság, mely ne volna teljes belátás és átlátás; itt nincs érték és jóság, mely ne volna megfelelő bensőséges, odaadó, méltató szeretet tárgya; itt nincs szépség, mely ne volna megbámulva és lelkesedéssel alakítva mivoltának és értékének teljes mértéke szerint”.
A mű rövidített tartalma:
Első rész. Az élettelen testek metafizikája
Első szakasz. A kiterjedés
Második szakasz. A testek megnyilvánulásai
Első fejezet. A nyugvó anyagi megnyilvánulások
Második fejezet. A tevékenységi anyagi megnyilvánulások
Harmadik szakasz. A testek lényege
Első fejezet. Az anyag szerkezete
Második fejezet. A világegyetem szerkezete (I. Milyen a világegyetem
szerkezete?; II. Világelméletek)
Második rész. Az élő testek metafizikája
Első szakasz. Tenyésző élet
Első fejezet. A növény életjelenségeí
Második fejezet. A növény életelve
Harmadik fejezet. A növényvilág keletkezése
Második szakasz. Állati élet
Első fejezet. Az állat élet jelenségei
Második fejezet. Az állat életelve
Harmadik fejezet. Az állatvilág keletkezése