Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Huszár Győző: Bölcselet – III. kötet: Metafizika. I. rész: Általános metafizika
A világnézetek nagy harcában, amely napjainkban sokkal elemibb erővel folyik, mint a múltban, a bölcselet iránti érdeklődés mind nagyobb fokra száll. A szellem küzdelme a bölcseletben új fegyvert talál s a mai világnézeti mozgalmak mind a bölcselettől kölcsönzik alapeszméik, elveik, céljaik, álmaik és argumentumaik fegyverzetét. Nem csoda tehát, ha mindjobban lép előtérbe az igény, hogy a keresztény világnézet is használja és ismerje a bölcseletnek ezt a modern, mai fegyverzetét.
Ez az igény indította szerzőt is, hogy nagy úttörő munkájába fogjon: átültetni a keresztény skolasztikus, s közelebbről a Szent Tamás-féle tomisztikus bölcseletet a magyar nyelv területére. Úttörő munkának nevezhetjük, mert bár vannak már nyelvünkön igen jeles és értékes bölcseleti könyvek, hogy csak egyet említsünk, Schütz professzor művét: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, mégis ezek a munkák csak kisebb összefoglalásai a bölcseletnek. Szerző nagy, alapos és mindenre kiterjedő munkát ad kezünkbe. E nagy mű harmadik kötetének témája az általános metafizika.
A materialisztikus világnézet leáldozásának jele, hogy a metafizika, annak nagy kérdései iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Ez a kötet a tulajdonképpeni ontológia, lénytan. Ez a bölcseletnek legelvontabb, legnehezebb része, de Aristoteles szerint éppen ez a tulajdonképpeni filozófia. A szerző négy részre osztja be anyagát. Az elsőben a lényről szól általában, a másodikban a lény legmagasabb felosztásairól, a híres kategóriákról tárgyal. A harmadik részben az okokat ismerteti, az utolsó részt pedig a lény tökéletességének szenteli. Előadása, nyelvezete, amennyire a tárgy megengedi, könnyen folyó és világos. Meglátszik rajta, hogy a skolasztika tiszta vizéből merít. Az egyes kérdések történeti fejlődését mellőzi, csak a pozitív tant adja, hogy így is megkönnyítse és egyszerűbbé tegye a tárgy megértését.
A mű rövidített tartalma:
Első rész
Első szakasz. A lényre vonatkozó meghatározások
Második szakasz. A lény mint tény (actus) és képesség (potentia)
Harmadik szakasz. Lényeg
Negyedik szakasz. Lét vagy létel
Ötödik szakasz. A lehetséges lény
Hatodik szakasz. A valóság
Hetedik szakasz. A lény transzcendentális tulajdonságai (Egység; Igazság; Jóság)
Második rész. A lény legmagasabb felosztásai, vagyis a kategóriák
Első szakasz. Állomány
Második szakasz. Járulék
Harmadik rész. Az ok
Első szakasz. Hatóok
Második szakasz. Cél-ok
Harmadik szakasz. Anyagi és alaki ok
Negyedik szakasz. Előképi vagy példány-ok
Negyedik rész. A lény tökéletessége
Első szakasz. Egyszerűség és összetettség
Második szakasz. Egész és részek
Harmadik szakasz. Véges és végtelen
Negyedik szakasz. A létezés tökéletességei