Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Huszár Győző: Bölcselet – II. kötet: Megismeréstan (Ismeretelmélet)
A világnézetek nagy harcában, amely napjainkban sokkal elemibb erővel folyik, mint a múltban, a bölcselet iránti érdeklődés mind nagyobb fokra száll. A szellem küzdelme a bölcseletben új fegyvert talál s a mai világnézeti mozgalmak mind a bölcselettől kölcsönzik alapeszméik, elveik, céljaik, álmaik és argumentumaik fegyverzetét. Nem csoda tehát, ha mindjobban lép előtérbe az igény, hogy a keresztény világnézet is használja és ismerje a bölcseletnek ezt a modern, mai fegyverzetét.
Ez az igény indította szerzőt is, hogy nagy úttörő munkájába fogjon: átültetni a keresztény skolasztikus, s közelebbről a Szent Tamás-féle tomisztikus bölcseletet a magyar nyelv területére. Úttörő munkának nevezhetjük, mert bár vannak már nyelvünkön igen jeles és értékes bölcseleti könyvek, hogy csak egyet említsünk, Schütz professzor művét: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, mégis ezek a munkák csak kisebb összefoglalásai a bölcseletnek. Szerző nagy, alapos és mindenre kiterjedő munkát ad kezünkbe. E nagy műnek második kötete a Megismeréstan vagy Ismeretelmélet.
A megismeréstan az a tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a megismerés tárgya miképpen emelkedik megismerésünkhöz, vagy: a megismeréstan az a tudomány, amely azokat az alapokat mutatja meg, amelyeken a valósággal megegyező, tehát igaz ismereteket szerezhetünk. És mert a megismeréstan a valósággal megegyező, tehát igaz ismeretek megszerzésének az alapjait mutatja meg, azért ismeretelméletnek, ismerettannak is mondják. A megismeréstannak egyedüli tárgya az ítélet. És mert az ítéletet nem alakilag vizsgálja, hanem tárgyilag, vagyis tárgyi valóságában, azért mindenekelőtt ismeretünk tárgyi igazságát kell érthetővé tennünk, hogy tudományos úton meggyőződjünk ismereteink bizonyosságáról; azután a különböző ismeretforrásokat, ahonnan ismereteinket merítjük, kell megvizsgálnunk; végül a bizonyosság kérdését kell megalapoznunk és kifejtenünk. Tehát a megismeréstant három részre osztjuk. Az első részben az igazságról lesz szó, a másodikban az ismeretforrásokról és a harmadikban a bizonyosságról.
Így a mű rövidített tartalma is erre a három részre oszlik:
Első rész. Igazság
Első szakasz. Dogmatizmus
Második szakasz. Kételkedés
Első fejezet. A tulajdonképpeni kételkedés
Második fejezet. Módszertani kételkedés
Második rész. Ismeretforrások
Első szakasz. Tapasztalat
Első fejezet. Tudat
Második fejezet. Külső tapasztalat
Második szakasz. Értelem
Első fejezet. Fogalom
Második fejezet. Ítélet
Harmadik fejezet. Következtetés
Harmadik szakasz. Hit (Tekintély)
Negyedik szakasz. Az érzékfölötti megismerése
Harmadik rész. Az igazság és bizonyosság
Első szakasz. Az igazság abszolút értéke
Második szakasz. Az igazság és bizonyosság természete
Első fejezet. Az igazság
Második fejezet. A bizonyosság