Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Huszár Győző: Bölcselet – I. kötet: Logika
A világnézetek nagy harcában, amely napjainkban sokkal elemibb erővel folyik, mint a múltban, a bölcselet iránti érdeklődés mind nagyobb fokra száll. A szellem küzdelme a bölcseletben új fegyvert talál s a mai világnézeti mozgalmak mind a bölcselettől kölcsönzik alapeszméik, elveik, céljaik, álmaik és argumentumaik fegyverzetét. Nem csoda tehát, ha mindjobban lép előtérbe az igény, hogy a keresztény világnézet is használja és ismerje a bölcseletnek ezt a modern, mai fegyverzetét.
Ez az igény indította szerzőt is, hogy nagy úttörő munkájába fogjon: átültetni a keresztény skolasztikus, s közelebbről a Szent Tamás-féle tomisztikus bölcseletet a magyar nyelv területére. Úttörő munkának nevezhetjük, mert bár vannak már nyelvünkön igen jeles és értékes bölcseleti könyvek, hogy csak egyet említsünk, Schütz professzor művét: A bölcselet elemei Szent Tamás alapján, mégis ezek a munkák csak kisebb összefoglalásai a bölcseletnek. Szerző nagy, alapos és mindenre kiterjedő munkát ad kezünkbe. E nagy műnek első kötete, a Logika, a gondolkodástan egész területét felkarolja.
Tárgyalja elsősorban az elemi logikát, melyben a fogalom lényegét, felosztását és jeleit ismerjük meg. Tárgyalja a meghatározás és felosztás logikai törvényeit. Ám az első szakasznál sokkal terjedelmesebb az ítéletről szóló szakasz fejtegetése, melyben a skolasztika egész tanát teljes egészében kapjuk. Igen precíz és világos a következtetés kifejtése, melyet a bizonyítás módjairól szóló fejezetek zárnak be. Egészen modern szerzőnél a logika keretein belül a módszertan elveinek ismertetése, mely a logika gyakorlati alkalmazásának tekinthető. Mindezt a rengeteg anyagot világos és áttekinthető formában kapjuk meg szerző e jeles művében. Egyszerű és érthető kifejezései, világos, tiszta stílusa, áttetsző, logikus felépítése művének használhatóságát és belső értékét nagyban növeli.
A mű rövidített tartalma:
Első rész. Elemi logika
Első szakasz. A fogalom
Első fejezet. A fogalomról általában (I. A fogalom; II. A fogalom jele)
Második fejezet. A fogalom közelebbi meghatározása (I. Meghatározás; II.
Osztás)
Második szakasz. Ítélet
Első fejezet. Az ítéletről általában (I. Milyenek az ítéletek minőség
szerint?; II. Ítéletek a mennyiség szerint; III. Ítéletek viszonyalak szerint)
Második fejezet. Többtagú ítéletek
Harmadik fejezet. Mit kell értenünk ítéleteknek egymáshoz való viszonya
alatt? (I. Ítéletek ellentéte; II. Ugyanazon jelentésű ítéletek; III. Ítéletek
megfordítása)
Harmadik szakasz. Következtetés
Első fejezet. Különböző következtetések (I. Egyszerű következtetések; II.
Rövidített és összetett következtetés)
Második fejezet. Bizonyítás
Második rész. Módszertan