Egy cirkuszlovarnőből lett apácáról szól ez a könyv. Jó, vallásos családi nevelésének köszönhette Dettmer Elfrida, hogy mint cirkuszlovarnő is gyakori áldozó volt, s így elkerülte foglalkozásának erkölcsi veszélyeit, s különös rátermettsége, ügyessége révén az életveszélyektől is mentesült. Hírnév, vagyon azonban nem tudta betölteni lelkét. Ennél többet akart: Jézusnak szolgálni apácaként, bárhova szólítja hivatása. Szerzetesnői élete meglepő fordulatokban volt gazdag, nehéz helyzetekbe jutott, de kedvessége s az örökké benne élő hivatástudat és nem utolsó sorban cirkuszlovarnő korában elsajátított képességei segítségével átmentette környezetén, s kivágta magát az életébe forduló bajokból. Ahol csak megjelent, örömmel fogadták, s nem szívesen engedték el, mindenüvé szeretetet, boldogságot, értéket vitt. Élete tele van szépségekkel, küzdelmekkel, nem mindennapi izgalmakkal. A könyvben mindez benne lüktet, de a lelket is fölemeli s melegséggel önti el Beata életének megismerése. (Szalóczi Pelbárt)