A könyv közvetlenül a második világháború után íródott, a demokratikus új világ reményében. Ebben a lélektani pillanatban az elsüllyedt régi világ legcsúnyább sebeit, gennyes fekélyeit felnyitja, és bemutatja abból a célból, hogy azoknak leplezetlen, de javítási szándékból történő feltárásával társadalmunkat bűntudatra ébressze, a javulási szándékot felkeltse és a krisztusi demokrácia útját egyengesse. Megpróbálja megértetni, hogy demokratikus eszmékkel telített jobb világot csakis jobb emberektől lehet várni.
A házasság, a családi élet, a gyermek óriási támadásnak van kitéve. és nincsen szomorúbb dolog a világon, mint a lélekben magára maradt gyermek! Az árvagyermek lelkébe az elhalt apa, anya eszményített képét, szép emlékét vésik nevelői, az elvált szülők gyermekének még az emlékezet is csupa keserűség, fájdalom és szomorú valóság. Az elválás esetleg lehet érdeke a férfinak vagy nőnek, de soha, semmi körülmények között sem érdeke a gyermeknek!
A szerző hosszú időt töltött a budapesti Állami Gyermeklélektani Intézetben, több mint ötezer lelki sérült gyermek kezelésében vett részt. E munkájában bemutatja, hogy az elválások legtöbbször mily veszedelmes, fájdalmas és sokszor soha meg nem gyógyítható sebeket ütnek az érzékeny gyermeki lélekben. Ezek következményei minden korban mások és mindig súlyosabbak szoktak lenni, azért ezeket az elkorcsosodásokat is a gyermek életének különböző szakaszaiban csoportosítottan vonultatja fel. Munkáját hat fejezetre tagolja:
I. A csecsemő lelki gondozása cím alatt a csecsemő lelki fejlődésével
foglalkozik, s a lelki egészségügyi gondozás elemeit ismerteti.
II. A kisgyermek lelki sérülései címmel bemutatja az elszenvedett lelki sebek tüneteit, s azok kezelését a 2–6 éves korban.
III. Kallódó gyermekek az iskoláskorban címmel azt ismerteti, hogy sokszor
mennyire elviselhetetlenné válik az ilyen szerencsétlen sorsú gyermek számára az
amúgyis nehéz iskolai élet.
IV. A serdülők lélekgondozása cím alatt azokat a megdöbbentő drámai
mélységeket mutatja be, ahová az elvált szülők gyermekei sodródnak igen sok
esetben e forrongó, válságos korszakban, és egyúttal az e korban szükséges
lélekgondozás módját is megismerteti.
V. Kallódó ifjak címmel azzal foglalkozik, vajon a gyűlölet légkörében élő
gyermek mivé válik a reményteljes ifjúkorban.
VI. Intézményes segítés címen azt tárgyalja, miként tudná az állam, az
egyházak, a társadalom az elvált szülők gyermekeinek szomorú sorsát enyhíteni, s
miként lehetne a jövő nemzedéket e szörnyűségektől megmenteni.
E kérdésekkel napjainkban keveset foglalkoznak, legfeljebb az Egyházak papjai emelik fel tiltakozó szavukat a válások ellen, de a széthulló családok szerencsétlen kallódó gyermekeiről való gondoskodásról ugyancsak kevés szó hangzik el.
A könyv részletes tartalma:
I. A csecsemő lelki gondozása
A lelki egészség; A csecsemő lelki fejlődése; A csecsemő játékszerei; Az
akarat nevelése a csecsemőkorban; Az értelem fejlesztése a csecsemőkorban;
Engedelmességre való nevelés a csecsemőkorban; A beszédfejlődés védelme a
csecsemőkorban; A beszédhibák megelőzése; A baba beszélni kezd; Még úgysem
érti…; A pajtás; A csecsemő vallásos nevelése.
II. A kisgyermek lelki sérülései
A válás előtti förgeteg hatása a gyermeki lélekre (A beszédhibák javítása; A
dacos gyermek; A kisded vallásos nevelése; Az akarat nevelése a kisdedkorban).
Az elkártyázott családi boldogság (A szenvedély; Az elhibázott szeretet; A
toporzékoló gyermek; Ha beteg a gyermek).
A viharos családi élet áldozata (A játék nevelőhatása; A kisded játékai; A
társadalomellenes gyermek; Társadalmi nevelést!).
Kikapós anya fékevesztett gyermeke (A verekedő gyermek; A közösségi érzés
nevelése; A hiúság ördöge; Tekintély és szeretet).
Háromféle nevelés következménye (Az engedetlen gyermek; A félénk gyermek; A
figyelem fejlesztése).
III. Kallódó gyermekek az iskoláskorban
Züllött anya lélektiprása (A gyermek felvilágosítása; Nemi nevelés; A
gyermek titkos nevelői).
Az alkoholista apa beteg idegrendszert örökít át (Testi átöröklés; A dadogó
gyermek; Az arcfintor).
Egy kegyetlen válóperes anya gyermeke (A szeretetet nélkülöző gyermek; A
megfélemlített gyermek; A hazudozó gyermek).
A válás ütötte sebek nehezen gyógyíthatók (A hálátlan gyermek; A
kötelességérzés fejlesztése; Az emlékezet gyakorlása).
A megtalált gyermek (A környezet hatása a gyermekre; A szeméremérzés
nevelése; Lelki átöröklés).
Az anyátlan gyermek (Nekem anya kell!; A házasságtörésről; A csavargó
gyermek).
IV. A serdülők lélekgondozása
A könnyelmű anya serdülő fia (Hogyan segítsük a gyermeket a tanulásban?;
Eresszük el a gyermek kezét).
Az ágyrajárók áldozata (Társadalmi segítés egy módja; Az ideges gyermek).
A durva mostohaapa (Ritkán jobb a második férj!; A lusta diák nevelése).
A pórul járt mostohagyermek (Amikor az egyetlenkének egyszerre két
mostohatestvére lesz; Gyermekkori lopások).
Apja, anyja él, mégis árva (A serdülőkor lelki zavarai).
V. Kallódó ifjak
Meghalt az anya, széthullott a család (Eszményképek a nevelésben; Örömre
neveljünk!).
Pap szeretne lenni (Onánia, terápia; Neveljünk erős jellemeket!).
Egy kallódó egyetemista (A harag; Az indulat).
Kallódó levente (A pénz ördöge; A takarékosság jellemet erősít).
Egy becézve nevelt kallódó ifjú (Hogyan neveljünk önnevelésre?).
VI. Intézményes segítés
Az állam feladatai (A családi élet megújítása; A nevelés megújítása).
Az egyházak feladatai (Nevelési tanácsadók szervezése).
A társadalom feladatai (Segítési módozatok; A cseléd mint nevelő).