Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Bangha Béla: Magyar jezsuiták Pombal börtöneiben. Egy fejezet a Magyar Jézustársaság múltjából
Regénynél érdekfeszítőbb, tragédiánál megrázóbb a 18. század ama
jézustársasági hithirdetőinek története, akiket Portugália
szabadgondolkodó diktátorának, Pombal-Oeira-Carvalho Sebestyén őrgrófnak
önkénye ragadott ki áldozatos és áldásos működésük színhelyéről s vetett
bele tengernyi, meg nem érdemelt szenvedésbe.
Ezek között a hithirdetők között több magyar is szenvedett, akiknek
emlékét a feledés homályából kiemelni a vallásos kegyeletnek és hazafias
méltányosságnak elemi kötelessége. Ezek a hithirdetők kiváló missziói és
tudományos tevékenységükkel messze vidéken nagy dicsőséget szereztek a
magyar névnek s amidőn az újkor egyik legalattomosabb és legkegyetlenebb
egyházüldözése rájuk nehezedett, évek hosszú során át krisztusi
hősiességgel tűrték a reájuk zúdult megpróbáltatást.
A magyar jezsuiták úgy kerültek a portugál egyházüldözés pergőtüzébe,
hogy mint hithirdetők a portugál fennhatóság alá tartozó brazíliai és
közelebbről: maranyoni missziós-telepeken működtek. Itt érte őket utol
rendjük egyik legnagyobb ellenségének, a zseniális, de romlott lelkű s
eszközeiben nem válogatós Pombalnak féktelen egyházgyűlölete, aki a
jezsuiták megsemmisítésében élete egyik fő törekvését látta. Ebben
egyrészt az ő voltaire-i szabadgondolkodása s egyházellenessége vezette,
másrészt az a diktátori szándék, amely a nemességben és a papságban,
légióként pedig az akkor hatalma delelőpontján álló Jézustársaságban
önkényuralmának legnagyobb fékét és ellenségét ismerte föl. Pombal
először irodalmilag küzdött a jezsuiták ellen, névtelen röpiratok,
befeketítő, vádaskodó, rágalmazó közlemények megrendelése és nagyarányú
terjesztése által. Mikor a közvéleményt a jezsuiták kárára alaposan
megdolgozta, mindinkább a nyílt üldözés útjára lépett velük szemben.
Mindenekelőtt egyházi téren igyekezett a rendet tönkre tenni s csak
azután nyúlt a külső erőszak nyers fegyvereihez.
Az üldözésnek nagyszámú más nemzetiségű mellett következő négy magyar
rendtag esett áldozatául: Fáy Dávid, Keyling József, Szentmártonyi Ignác
és Szluha János. Az ő szenvedésüket mutatja be a könyv.
A könyv tartalma:
P. Fái Fáy Dávid (Az ifjúság; A délamerikai út élményei; Élet a brazil őserdőben; A hithirdető; Az első viharfelhők)
Harc a Jézustársaság ellen (A deportálás; Fáy és Eckart)
Az üldözés tetőfokán… (Szuronyok között; Diplomáciai sakkjáték; Brága-Portó-Almeida)
Az almeidai börtönben (Tél a kaszárnyában; Az ázsiai üldözés; Az első halálos ítélet)
A Szent Julián-börtönben (A mélység lakói; Földalatti élet; A halál aratása; Ami a foglyokkal meghalt)
A végső számadások előtt
A döntő csapás
Pombal bukása
Hazafelé